A nyelvtan alapjai egy életre szóló ismeret. A Játék a szavakkal oktatóanyag segítségével gyermeked a teljes 1-2. osztályos tananyagot begyakorolhatja. Biztos lehetsz benne, hogy a gyakorlatok segítségével felhőtlenül merül majd el gyermeked a betűk, szótagok, toldalékok, mondatfajták, közmondások világába. Tartalomjegyzék 1. A magyar nyelvtan 2. Az ABC 3. A betűk csoportosítása Magánhangzók Mássalhangzók 4. Rövid és hosszú magánhangzók a szavak végén I-í a szavak végén O-ó, ö-ő a szavak végén U-ú, ü-ű a szavak végén 5. Többjegyű mássalhangzókat tartalmazó szavak Az egyjegyű hosszú mássalhangzók A kétjegyű hosszú mássalhangzók A háromjegyű hosszú mássalhangzók 6. A j-s és az ly-s szavak 7. A betűrendbe sorolás Milyen szabályai vannak a betűrendbe sorolásnak? Egy kis nyelvtan játék! 8. A szótagolás és az elválasztás. Szótagok száma szerinti csoportosítás 9. A szavak szerkezete Toldalékok fajtái -tól, -től toldalékok -ról, -ről toldalékok -ba, -be, -ban, -ben toldalékok 10. Szótípusok Egyszerű szavak Összetett szavak 11.
4. fejezet: A betűk / A betűrendbe sorolás (14–16. pont) További információk az archívumban: Nyelvtani kategória: Betűrend Egyéb jelzések: sorrendiség © 2013–2014 MTA Nyelvtudományi Intézet v 1. 3. 27 ( 2020-05-01)
A türelmi időszak lejárta után immár a magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása érvényes – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet. Ez tavaly szeptemberben jelent meg, s egy éven át az előző, 1984-es születésű, és az új változat előírásai is használhatók voltak. Mostantól az új kiadványban foglaltak az irányadók, amelyek számos kisebb változást hoznak a helyesírásba, amelyekkel a Magyar Tudományos Akadémia nyelvészeinek a szabályok enyhítése volt a célja. Ezentúl például kétféleképpen is írhatók az ingadozó kiejtésű h végű szavak ragos alakjai, tehát a dühvel és a dühhel szó egyaránt helyes. Könnyítés, hogy ezután az elseje, elsején és elsejéig szóalakok a korábbinál többféleképpen írhatók helyesen: elfogadható az 1. vagy 1-je, az 1-én vagy 1-jén, 1-ig vagy 1-jéig írásmód. Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva pedig háromféleképpen is használható: 1-i, 1-ji vagy 1-jei – írja az MN. Módosultak a betűrendbe sorolás szabályai is. A kis- és nagybetűk között e szempontból alapvetően nem kell különbséget tenni, ha azonban két szó között csak ez a különbség, a kis kezdőbetűs megelőzi a másikat.
A számok írása 10. A keltezés 11. A rövidítések • A rövidítések toldalékolása • Gyakran használt rövidítések 12. Mozaikszók • A mozaikszók toldalékolása • A szóösszevonások toldalékolása 13. A megváltozott helyesírású szavak listája Figyelem! A program egyelőre NEM használható Macintosh és Android rendszeren! De használható Windows alapú tableten, Win7, Win8, Win 10 és Vista operációs rendszeren is!
b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet az első nem azonos betűábécébeli helye határozza meg: lom pirinkó tükör lomb pirinyó Tünde lombik pirít tünemény Lontay pirkad tüntet lovagol stb. Piroska stb. tüzér stb. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. háromjegyű) betűtől, tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. (Vagyis: bb = b + b; rr = r + r; stb. ) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe, hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk, s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. (Vagyis: ccs = cs + cs; ggy = gy + gy; ddzs = dzs + dzs; stb. ) kas mennek nagy Kasmír mennének naggyá Kassák menü nagygyakorlat kastély menza naggyal kasza meny nagyít kaszinó Menyhért nagyobb kassza mennybolt nagyol kaszt stb.
A hagyományos (tradicionális) írásmód 18 4. Az egyszerűsítő írásmód 19 A magyar ábécé betűi 20 A betűrendbe sorolás alapelvei 23 A különírás és egybeírás 24 A kezdőbetűk 25 A tulajdonnevek írása 27 Az idegen nevek és szavak írása 29 Az elválasztás 30 Az írásjelek 33 A rövidítések 38 A mozaikszók írása 40 A számok és a keltezés írása 42 SZÓJEGYZÉK A szójegyzék használatához 46 Állapotfotók
Próbáld ki most, mennyire könnyű így a tanulás! Az ingyenes demó elindításához kattints a piros gombra! A tartalom: 1. Bevezető 2. Az ábécé • A magánhangzók • A mássalhangzók • A betűrendbe sorolás 3. A hangjelölés • A kiejtés szerinti írásmód • A szóelemző írásmód • Az egyszerűsítő írásmód • A hagyomány szerinti írásmód 4. A kezdőbetűk • Kis kezdőbetűk • Nagy kezdőbetűk 5. A tulajdonnevek helyesírása • A személynevek • Az állatnevek • A csillagnevek • A márkanevek • A földrajzi nevek • Az intézménynevek • A címek • Kitüntetések és díjak • A tulajdonnevek köznevekké válása 6. A különírás és az egybeírás • A szóismétlések írása • Az ikerszók írása • A szóösszetételek kötőjeles tagolása • Az igekötős igék írása 7. Az elválasztás • Elválasztás szótagolás szerint • Régies családnevek elválasztása • A mozaikszók és a szóösszevonások elválasztása • Az összetett szavak elválasztása 8. Az írásjelek használata • Írásjelek használata a mondatok végén • Írásjelek használata a tagmondatok között • Írásjelek használata a mondatrészek között 9.