Fennmaradását egy óriási épülő gát veszélyezteti, ugyanis a tervek szerint az élőhelyéül szolgáló erdőket elárasztanák. Gyászosak a kilátásaik a zsiráfoknak is, két alfajukat ugyanis kritikusan veszélyeztetetté minősítettek át a Természetvédelmi Világszövetség szakemberei. És meg vannak számlálva a napjaik a lemúroknak is, mert ők a világon csak egyetlen szigeten, Madagaszkáron élnek (tudod, riszálom így is, úgy is). Az élőhelyük elpusztítása, valamint az orvvadászat miatt például a gyűrűsfarkú makik állománya 95 százalékkal csökkent az ezredforduló óta. A szakemberek szerint a megfelelő beavatkozásokkal még lehet esély arra, hogy a lemúrok megmeneküljenek, ám ha nem történik semmi, akkor nemcsak ők pusztulnak ki, de az egész ökoszisztéma kárt szenved majd. Gyűrűsfarkú makik Fotó: Shutterstock Végül, ne feledkezzünk meg a tigrisekről sem. A természetvédők szerint, ha nem történik változás, akkor nekik is már csak 10 évük van hátra. Az elmúlt 100 évben a tigrisek vadon élő populációja 100 ezerről mindössze 2-3 ezer ivarérett egyedre csökkent, miközben csak az Egyesült Államokban körülbelül 7000 tigris élhet fogságban, állatkertekben és magántulajdonosoknál.
Hagymás krumpliágyon sült sertéscomb római tálban Előkészület + 3 óra párolódás, sütés 6-8 adag Ritkán készítek római tálban ételt. Volt a fagyasztóban bőrös sertéscomb, az elmúlt vasárnap gondoltam egyet, hogy nem tepsiben készítem el ezt az ételt, mint már olyan sokszor, hanem a római tálban. Az edény mélysége miatt a köretnek való is belefért, így együtt elkészült a vasárnapi ebéd. Hossz...
Erre részben magyarázatot ad az a kutatás, amelyben megállapították, hogy az elősejtté alakuláshoz a szőrtüsző szomszédságában elhelyezkedő zsírsejtekre van szükség, viszont a kopasz embereknél a fejbőr zsírrétege igen vékony, sokkal vékonyabb, mint a dús hajzattal rendelkezőknél. Ráadásul a kopaszok esetében a hajmentes fejbőrben nagyobb mennyiségben találhatók az őssejtek aktiválódását, elősejtté alakulását kifejezetten gátló vegyületek, mint a fejbőr nem kopasz részein - így a hajnövekedésre szinte nincs semmi esély. Bár a kopaszodás élettanának egyre több részletét ismerjük, az ellenszere vagy a folyamat megállítása továbbra is távol van. És továbbra is rejtély, hogy miért nem szelektálódtak ki a kopaszok. A természetben a szőrtelenség rendkívül ritka, és a tudósok körében egyetértés uralkodik atekintetben, hogy a hajnak élettani funkciója, leginkább védelmi szerepe van: óv az extrém napsugárzástól, hideg esetén visszatartja a fejen keresztül távozó hőt. Emellett fokozza a férfi vonzerejét is - ily módon végképp nehezen érthető, hogy miért nem haltak ki a kopaszság-gént hordozó férfiak.