Méri például, hogy egy város milyen kulturális infrastruktúrával (pl. múzeumokkal, színházakkal) rendelkezik, és ezek mennyire vonzzák a látogatókat. Vizsgálja a szektor aktuális gazdasági jelentőségét is: mennyi embert foglalkoztat, hány IT szabadalom köthető a városhoz. Mindezek mellett olyan jellemzőket is figyelembe vesz, hogy az adott város fizikailag mennyire megközelíthető, hányan végeznek a városban kulturális területekkel vagy IT-val összefüggő szakokon, mennyire befogadó a város a külföldiekkel szemben, vagy milyen a kormányzás minősége. A mutatóhoz a városokat négy csoportba sorolták méretük szerint – így a hasonló adottságú és lélekszámú városokban rejlő potenciál is könnyen összemérhető. Mire jó a mutató? A Figyelő eredményei egy nagyon könnyen és látványosan működő online felületen keresztül érhetők el – így bárki, aki érdeklődik a terület iránt, könnyen informálódhat az egyes városok kulturális és kreatív potenciáljáról. Az egyéni felhasználás mellett azonban a Figyelő célja egyértelműen az, hogy a döntéshozóknak adjon támpontot: kimutassa egyes városok erősségét, segítségével beazonosíthatók legyenek a fejlesztendő területek is.
Olyan nagy sikert arattak, hogy kedvet kaptam a folytatáshoz. Elővettem a zsákjaimat, dobozaimat, és szépen lassan felhasználtam az összes maradék anyagot. Ágytakarókat, játszószőnyegeket varrtam, új ruha készült a régi, kedves olvasófotelnek… Imádom a farmert, és sokáig gondolkoztam, hogy mit is készíthetnék az összegyűjtött anyagokból. Először olyan táskát varrtam, ami farmer alapon rátéttel készült. Később már minden apró négyzetet, csíkot felhasználtam a minták készítéséhez. Régebben gondosan megterveztem, rajzoltam, méreteztem a táskákat, ma már inkább a rendelkezésre álló anyagdarabokhoz tervezem a táskát. Addig-addig rendezgetem az asztalon a különböző árnyalatú darabkákat, hogy a színükkel adják meg a táska mintáját és hangulatát. Most már mániákusan gyűjtök minden szép színű farmert, melyeket felhasználok. Készítés közben ügyelek arra, hogy ne torlódjon össze több varrás egy helyen, mivel a farmer keményebb anyag, és nehezebben is vasalható le, mint a többi textil. Minden egyes darabka varrása után szétvasalom a széleket, így folytatom tovább a munkát.