2017. október 11. | | 28 235 | A cikkben bemutatott elektromos eredetű tűzesetnek az is lehetne a címe, hogy: nincs új a nap alatt! – Nil novi sub sole. Ez a latin szállóige lefedi azt a tűzesetet, pontosabban az eset kialakulásához vezető folyamatot, amely egy Fejér megyei községben, Fehérvárcsurgón történt. Természetesen nem lehet teljes mértékben kizárni egy villamos rendszeren belül a műszaki meghibásodásra, esetleg gyártási hibával forgalomba kerülő alkatrészre, berendezésre visszavezethető tűzkeletkezési okot, azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a lehetősége rendkívül csekély. A bizonyított esetek szinte kizárólag valamilyen hanyag, vagy szakszerűtlen szerelésre vezethetők vissza. Az utóbbi esetében pedig gyakori a házi barkácsolás, amelynek jobb esetben "csak" műszaki meghibásodás a következménye, rosszabb esetben viszont a tűz kialakulása. A károsodott lakóépület egy családi ház, ahol a nyugdíjas éveikben járó házaspár lakott. Ebéd közben füstszagot éreztek, ezt követően pedig, ahogy hétköznapi nyelven mondani szokták: "elment az áram", ezért a férj elkezdte keresni az okot.
A viszonylag csekély felszabaduló energia nem elégséges ahhoz, hogy az üvegbetétek kitörjenek, ezért nincs oxigénutánpótlás. Ilyen körülmények között egy ajtónyitás esetén abba a helyiségbe, ahol az izzás, parázslás miatt rendelkezésre áll a gyulladási hőmérséklet, valamint a tökéletlen égés miatt a gáz halmazállapotú és a nagyon apró szemcsézettségű éghető anyagok az oxigén hatására egy gyors égési folyamat indul el. A reakció olyan gyorsan zajlik le, hogy az ember érzékszervei egy pillanatnak látják. A kicsapó lánggal együtt, a zárt helyiségben megemelkedett nyomás is távozik, ez okozza a romboló hatást. Az életveszélyes jelenség magyar elnevezése: szúróláng. Visszatérve a tűzeset ismertetéséhez a férfi az ajtólap síkjához képest oldalt állt, az ajtókeret szélénél, ezért nem sérült meg a kicsapó lángtól, illetve a kiszabaduló nyomástól. A padlásfeljáró helyiségben (2. kép), az ajtótól balra lévő falban egy süllyesztett kötődoboz és a benne lévő vezetékek szigetelése égett (3. kép). A felette lévő mennyezet, amely egyben a padlás járófelülete is volt fából készült.
Nagy hátránya volt az, hogy a kötésre, valójában csak a kötésnek, csak kb. a felső negyedén hatott tényleges nyomóerő a belső rugó kúpos kialakitása miatt és ebből kifolyólag nagyon komolyan figyelni kellett az egyes vezetőerekre, a szoritó, kötésre ráhajtása közben, mert ha egy ér kicsúszott abból a rugóerővel ténylegesen nyomott 1/4-dből, akkor az az ér már csak nagyon rossz érintkezéssel vett részt a kötésben. Ennek mintegy "megfejelése" volt az, hogy a rúgó -talán azért, mert nagyon vékony anyagból volt kiképezve- idővel elfáradt és nem szoritott kellően. (Adott idő elteltével felvette a kötés formáját a spirálrugó, és ekkor a már szoritóerővel nem rendelkező kotőelemet simán le is lehetett húzni a kötésről. )" Üdv! Kaszi < (Tanulni, tanulni, tanulni. Tanították egyszer. )
Előzmény: zsezse #16473 #16474 v_gy! zsezse! Gondolom, a szabványi előírásokat hiába is tenném ide. Mások egyszerűbb válaszai, véleményei érthetőbbek a számotokra. Itt van pár vélemény. El lehet gondolkodni rajtuk. Mottó: Mindenkinek joga van a szakmai sorrendben hátulra állni. >(#717245) edwsqa Máj 23, 2010 Sziasztok! Gyors gyakorlati kérdés: Hogyan lehet tartós alu-réz kötést csinálni? (Mondjuk, hogy 1, 5-es drótokról van szó) Javaslatok: 1. Simán össze kell tekerni, és leszigetelni. Ez mondjuk egyszerű, na de meddig tart? Az eltérő hőtágulás miatt kilazulhat, valamint úgy tudom, a két fém nem igazán fér össze elektromos szempontból. 2. Sorkapocs. Ezzel is az a baj, hogy kilazul, nem lehet úgy meghúzni, hogy meg ne folyjon az alu. Ráadásul az anyaga valami sárgarézszerű ötvözet, nem tudom hogy viselheti a különböző fémekkel való érintkezést(nehogy galvánelem legyen belőle! ) 3. Forrasztás. Most tekintsünk el attól, hogy nem lehet alut forrasztani, mert nekem sikerült(14-15 Amperrel ki is próbáltam, nem melegszik a kötés).
© 2020. Minden jog fenntartva! Haluxvill Villamossági Szaküzlet. Áraink forintban értendők és az ÁFA-t tartalmazzák. A feltüntetett árak, képek leírások tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek ajánlattételnek, az esetleges pontatlanságért nem vállalunk felelősséget.
A keresés során kinyitotta a padlásfeljáró ajtaját is, ahonnan kisebb robbanásszerű hang kíséretében lángnyelv csapott ki. A hatás erejét jól szemlélteti, hogy az ajtóval szemben lévő fémkeretes, üvegezett veranda rész kimozdult a falból (1. kép). 1. kép: Közlekedő folyosó, balra a padlásfeljáró helyiség ajtaja 2. kép: Padlásfeljáró Szúróláng A kedves olvasó engedje meg, hogy rövid időre, amíg magyarázatot adok az előbb leírt jelenségre eltérjek a cikk tárgyától. Az égés három feltétele az éghető anyag, a gyulladási hőmérséklet és az oxigén. Természetesen a feltételeknek térben és időben egyszerre kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy a gyulladás bekövetkezzen. Zárt térben (ilyen például a lakóotthonokban lévő bármelyik helyiség, amelynek csukva vannak a nyílászárói) kialakuló kis intenzitású, lassan terjedő tűz esetén az égési reakció felhasználja a helyiségben lévő levegő oxigénjét. Ebből adódóan a terjedés még lassúbb lesz, a keletkező égéstermékek pedig döntő többségében továbbra is éghető anyagokat, úgynevezett tökéletlen égéstermékeket tartalmaznak.