fekete-fehér, olasz zenés vígjáték Gianni, a fiatal vidéki fiú kénytelen megkezdeni a katonai szolgálatot Nápolyban, ahol hamar kitűnik a többiek közül, méghozzá nem a katonai teljesítményével, hanem remek hangjával, amit Nápolyban nagyon is értékelnek. A szerelem is rátalál, az őrmester szép szőke lánya viszonozza az érzelmeit. De amikor megnyer egy fontos versenyt, fejébe száll a dicsőség és hagyja, hogy egy gazdag lány magával cipelje. rendező: Ettore Maria Fizzarotti forgatókönyvíró: Bruno Corbucci, Giovanni Grimaldi zeneszerző: Ennio Morricone operatőr: Stelvio Massi szereplő(k): Gianni Morandi (Gianni Traimonti) Laura Efrikian (Carla Todisco) Nino Taranto (Maresciallo Antonio Todisco) Stelvio Rosi (Ginone Traimonti) Dolores Palumbo (Santina De Micheli Todisco)
VADVIRÁGOK Apró nőszirom Az apró nősziromból régebben tengernyi termett hazánk területén, ma már keresgélni kell, ha meg akarjuk csodálni ritka szép formáját. Ha erre vállalkozunk, akkor sziklabegyek vagy löszfalak mellett elvezető utakat kell keresnünk. Ha mindezt márciustól májusig tesszük, esélyünk van megpillantani őt. Egynyári seprence Ligeterdők, árterek, kertek és útszélek virága a gombfejű egynyári seprence. Szinte bárhol feltűnik 1 200 méteres magasságig. Észak-Amerikából nemcsak a hamburger, hanem ez a virág is útnak indult, hogy elterjedjen Európában. Júniustól novemberig lehetünk szemtanúi, hogy a 80 cm-es magasba is feltörő növény tetején díszeleg a virága. Enyves zsálya Üde bükkös és tölgyes erdők, ligeterdők virága. Kora nyártól kora őszig bárki gyönyörködhet sárga virágaiban. Az akár egy méterig is nyújtózkodó virág hazánkban gyakorinak mondható. Júniustól szeptemberig nem kell külön szerencse, hogy rátalálhassunk, hiszen hazánk területén gyakorinak mondható. Erdei here Aki erdei herére "vadászik, " annak májustól júniusig kell terepen mozognia.
Ha drámai hatást szeretnél elérni, szinte bármeddig fokozhatod, de akár tompíthatod is, ha inkább rusztikus, divatosan régimódi végeredményre vágysz. Arra azonban ügyelj, hogy se az asztal, se a lakás ne öltsön végül kirakat-jelleget! Otthonosan, egyszerűen, saját kezűleg - skandináv módra A skandináv otthonok jellegzetessége az egyszerűség. Az északiakra ez karácsonykor is jellemző: a lakások mentesek a cicomától és a színek kavalkádjától. A pompa helyett arra törekednek, hogy akkor is fényt és melegséget vigyenek az otthonaikba, amikor a legrövidebbek a nappalok, és a tavasz is várat még magára. A skandináv stílus legfőbb eszköze az emberi kéz: itt minden jól jön, ami természetes, és saját kezűleg készült. Az ajtókat szalmakoszorú díszíti, a lakás minden szegletét aprócska díszek teszik ünnepivé, az ablakokban pedig egyszerű gyertyák pislognak. A stílus alapszínei a fehér és a piros, így a fehér asztalterítőt leginkább piros-fehér kockás, vagy egyszerű piros asztali futóval érdemes díszíteni.