Állítólag elfogásáig hatszáznál is több áldozat vére száradt a lelkén. Ugyanakkor ki kell hangsúlyozni, mindezen történetekre, semmilyen konkrét történelmi lelet, okmány, vagy más bizonyíték nem létezik. Az viszont történelmi tény, hogy a birtokán visszavonultan élő Nádasdynét, akit már többen bepanaszoltak az udvarnál, 1610. december 29-én letartóztatta személyes ellensége, Thurzó György nádor. A nagyhatalmú Thurzó a hatalmas Nádasdy vagyonra áhítozott, és könnyű prédának tartotta a magányosan élő asszonyt, akit könnyen elítéltethetett a róla keringő pletykák alapján. Thurzó szavára mindenesetre a grófnő ellen eljárást indítottak, amelynek során komornái és cselédei a kínvallatás hatására beismerő vallomást tettek, rémes szokásairól. Őket egy héttel később lefejezték, vagy máglyán elégették, a gazdag és befolyásos családból származó Báthory Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották fogva haláláig. A megváltó halál, négy évnyi rabság után, l 54 éves korában érte, teljesen elborult elmével, 1614. augusztus 21-én.
Megözvegyülése után még hátborzongatóbb híresztelések keltek szárnyra: a legenda szerint egyszer ráfröccsent egy megütött szolgáló vére, s ettől szebbnek érezte bőrét. Az öregedéstől rettegő asszony úgy érezte, rátalált az örök ifjúság titkára: a lányt ott helyben megölte és megfürdött vérében. Hamarosan a környék minden szűzét a várába vitette, ahol megkorbácsolta, kegyetlenül megkínozta őket, majd vérüket vette, sőt meg is itta vérüket, olykor egyenesen a megcsonkított testekből. Amikor birtokáról mindenki elmenekült, női szeretőjével akadémiát létesített, s végzett az ide küldött lányokkal is, állítólag hatszáznál több áldozat vére száradt a lelkén. A visszavonultan élő, akkor ötvenéves Nádasdynét, akit már többen bepanaszoltak az udvarnál, 1610. december 29-én tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. Azon nyomban eljárást indítottak ellene, amelyben a vád így szólt: Több leányt és szüzet és más nőket, akik lakosztályában tartózkodtak, kegyetlenül és a halál különböző nemeivel megölt és megöletett.
– Világosabban beszéljen. – Vért használ mosdásra, fürdésre, s eddigelé hatszáz leányt öletett meg iszonyú kínzással. Irtóztató az, kegyelmes uram. A nádor hátratántorodott. – Gondolja meg kegyelmed, mit beszél, gondolja meg kegyelmed, kit vádol. – Öreg ember vagyok, ősz hajam van, kétszer gondolom meg, ha egyet mondok, tudom, hogy a fejemmel játszom, ha beszélek, de azt is tudom, hogy a lelkemet játszom el, ha hallgatok. A nádor belenézett a tisztes aggastyán okos, őszinte szemeibe, és így szólt: – Hinnem kell kegyelmednek, és mégis… érthetetlen az egész. " A Thurzó által indított eljárás tanúinak vallomásai csak úgy hemzsegnek a hátborzongató részletektől, a kínzások, megaláztatások leírásaitól, s még a kannibalizmus vádja is felbukkan bennük. Ugyanakkor szabályszerű tárgyalásra – bár ezt II. Mátyás király is szorgalmazta – nem került sor, a vádlott korai halála mindenkinek kapóra jött, mert bűnösségét nem sikerült bizonyítani. Mai szemmel nézve koncepciós perről beszélhetünk, hiszen az igazi kérdéseket fel sem tették, a vádat cáfoló iratokat és leveleket figyelmen kívül hagyták.
A per akár "kitalált vagy felnagyított vádakra is épülhetett" – következtetett Benda. "Ma már nyilvánvaló, hogy az elítélt szolgálókat kínvallatásnak vetették alá. Báthory Erzsébetet nemesi előjogai megvédték ettől, a szolgálóktól eltérően így nem is tudott volna olyan bűnöket bevallani, amelyeket nem követett el. A konstruált bizonyítékok pedig nem bizonyultak elegendőnek" – indokolta a HVG-nek Szádeczky-Kardoss Irma, az ügyről könyvet is író jogásznő, miért nem lehetett bíróság elé állítani Báthory Erzsébetet. Azok a történészek, akik rágalomhadjáratot sejtenek a háttérben, választ találtak arra is, miért kellett kivonni a forgalomból Nádasdy Ferenc özvegyét. A három részre szakadt Magyarországon a Magyar Királyság területén azok, akik a Habsburgok híveinek számítottak, nem akarták, hogy az erdélyi fejedelemség erőre kapjon. Márpedig Báthory Gábor, Báthory Erzsébet unokaöccse tehetségesen uralkodó fejedelemnek bizonyult, mígnem 1613-ban meggyilkolták. Báthory Erzsébet nevének befeketítése alkalmas lehetett a család hírnevének aláásására – állította Szádeczky-Kardoss Irma.
Báthory Erzsébet történetével ugyanis Delpy feltehetően nem az adott történelmi korról, hanem az öregedéstől és a haláltól való, irracionális félelemről akart beszélni. Demmel József Ezt olvastad? Almási Gábor a 15. század végétől a 19. század elejéig kutatja a magyarországi és európai eszmetörténetet és a latin nyelvű
A pénzéhes Habsburgok koncepciós pere? Báthory Erzsébet ügyében szabályszerű perre nem került sor, bár ezt maga II. Mátyás király is szorgalmazta. A vádlott korai halála mindenkinek kapóra jött, mivel bűnösségét nem sikerült bebizonyítani. Mai szemmel nézve koncepciós perről beszélhetünk, hiszen az igazi kérdéseket fel sem tették, a vádat bizonyítottnak tekintették, a cáfoló iratokat és leveleket figyelmen kívül hagyták. A több száz áldozat eleve lehetetlenség, a hírhedt vérben fürdés pedig (az emberi vér gyors alvadása miatt) technikailag sem kivitelezhető. E mellett a Habsburg-udvar azon törekvése is említésre méltó, mely a Báthory-Nádasdy vagyon ezen részének megszerzésére irányult, így nem meglepő a bebörtönzés, és az irreális vádak felsorakoztatása. A per hiánya pedig arra adhat magyarázatot, hogy az ingatag, és épphogy csak rendeződött belpolitikai viszonyokat nem kívánták az arisztokrácia egyik prominens tagjának koncepciós perével felborítani. Persze az is lehet, hogy Thurzó nádornak is a vagyonra fájt a foga, de az is elképzelhető, hogy a Báthoryak elleni sértődöttsége és hiúsága késztette a nagy visszhangot kiváltó vádaskodásra.