Ebben a cikkben a hasznos alapterület fogalmát mutatjuk be. A hasznos alapterület fogalma a rendelet szerint A "hasznos alapterület" fogalmát az OTÉK (hivatalos néven 253/1997. (XII. 20. ) Korm. rendelet) tartalmazza: Hasznos alapterület: " a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1, 90 m. " A definíció a nettó alapterületre hivatkozik, amely jelentéséről és kiszámításáról részletes cikkünket itt olvashatja. A lényeget összefoglalva, a nettó alapterület az ingatlan szabad alapterülete, a falak és más épületszerkezetek beleszámítása nélkül. A hasznos alapterület kiszámításához a nettó alapterületnek azt a részét kell vennünk, ahol a belmagasság legalább 1, 90 m. Hogy néz ki a számítás a gyakorlatban? A hasznos alapterület kiszámításhoz meg kell mérnünk az összes helyiség belső szabad méretét, és ezeket összeadnunk. Azokat a területeket, amelyek fölött a belmagasság nincs legalább 1, 90 méter, nem szabad hozzáadnunk. Ilyen területek például a tetőtérbeépítések oldalsó szakaszai vagy a lépcsők alatti tárolók.
Kislakás a XIII. kerületben 4. Építési telkeknél figyelni kell a beépíthetőségi határokra is! Családi házaknál a telek és a ház (felépítmények) viszonya is befolyásolhatja az árat. A már említett OTÉK és a helyi önkormányzat hatályos vagy elfogadás előtt álló rendezési terve, városrendezési és építési szabályzata a különböző besorolású övezetekre meghatározhat beépítési korlátozásokat a telek és a felépítmény területének arányára, illetve a ház összes területének (szintterület: az összes építményszint bruttó alapterülete) arányára vonatkozóan is. Emiatt egy olyan telek, amire az érvényes szabályozás nagyobb házat enged építeni, értékesebb lehet. A nagyobb beépíthetőséget kihasználják az építtetők. Belső-Pest városias helyszínén sokkal nagyobb arányú a beépítettség, mint a külsőbb övezetekben. Budán nagyobb telkekre nagyobb házakat építenek. A legalacsonyabb a beépítettség a legkisebb településekre jellemző. A beépítettséget azonban nem csak a szabályozás, hanem a keresleti viszonyok is alakítják.
2018. február 28. Nem mindegy, hogy mire mennyi áfát fizetünk a lakásvásárláskor vagy építésnél. Nagyban függ attól, hogy mekkora a hasznos alapterület és, hogy mi számít bele ebbe. Ezért most összefoglaljuk a lényeget! Az utóbbi időben sok szó esik az új építésű lakások, családi házak 5%-os áfakulcsáról illetve ennek a kedvezménynek a megszűnéséről. Valóban lényeges a kérdés, hiszen ez a kedvezmény ma egy 20 millió forint nettó értékű lakás esetén majd 4 és fél millió forint differenciát jelent a vételárban, amit a vásárló megspórolhat, ez pedig nagyon nem mindegy. Ma még nem lehet tudni, hogy ez a kedvezmény 2019. december 31. után megmarad-e, de a jelenleg érvényes jogszabályok alapján ezután visszaáll a 27%. Ez sok költözni vágyót sarkall arra, hogy most vegyen vagy építsen lakást, családi házat, hiszen ki tudja mi lesz 2 év múlva. Nem mindenki tudja azonban, hogy nem lehet akármilyen ingatlant építeni. Néhány fő feltételnek (és számos egyéb apróságnak) kell megfelelni ahhoz, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés, amikor a vételár bruttó számláját készhez kapjuk, ezek közül több triviálisnak tekinthető.
Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület − írja a NAV közleménye. Az áfatörvény hivatkozott 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakások/lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év ("új" lakások/lakóingatlanok). A fentiekből következik tehát, hogy a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságának jogszabályban előírt egyik feltétele, hogy az értékesítésre kerülő, új lakóingatlan megfeleljen az összes hasznos alapterületre vonatkozó feltételnek. Amennyiben e feltétel nem teljesül, az új lakóingatlan értékesítése az általános adómértékkel (27 százalék) adózik. Az összes hasznos alapterület fogalmának az áfa rendszerében történő értelmezésével kapcsolatban a közelmúltban felmerült gyakorlati kérdések megválaszolásában a NAV jelen tájékoztató révén kíván segítséget nyújtani.
A bruttó alapterület ugye értelemszerűen a falakkal növelt nettó terület. Egy hagyományos építésű és alaprajzú lakásnál ez a nettóhoz képest 15-20 százalékkal nagyobb területet ad ki. A hasznos alapterület például a CSOK-kedvezmény igénylése esetén fontos. Ekkor a nettó alapterületből ki kell vonni az 1 méter 90 centi alatti belmagasságú részeit a lakásnak (jellemzően a beépített tetőtereknél, lépcső alatti tereknél tipikus ferde falsíkot). Emellett a hirdetésekben a teraszt, lodzsát, stb. szokásjogi alapon is jellemzően beszámítják az alapterületbe. Az erkély, terasz területének huszonöt százalékát szokásos a lakás méretéhez hozzáadni. A balkon és az alulról-felülről és három oldaláról biztosan zárt loggia esetében pedig 50 százalékot számítanak fel. Földszinti terasz esetén 10-30 százalékos területi beszámítás a szokásos. A részben a talajszint alatti, de még normál méretű nyílászárókkal rendelkező szuterént 60-75 százalékban, az önálló helyiségként kialakított galériát (rögzített szerkezetű, a meglévő tartószerkezethez erősített) 40-50 százalékban, míg a nyitott galériát négyzetméterenként minimális, 5-10 százalékos értéknövelő beruházásként szokás beszámítani.
Az építmény hez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók ( lodzsa, fedett és oldalt zárt erkély ek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani [1990. 52. § 9. pont; 2013. évi CC. 117. § 8. pont]. Hatályos: 2014. 01. A lakások, üdülők mindenképpen épületnek minősülnek, ezért a 2014. napjától hatályos módosítás ebből a szempontból érdemi változást nem eredményez. A módosításra az egyértelmű szabályozás érdekében került sor. Fontos felhívni arra a figyelmet, hogy az Építési törvény és a Helyi adókról szóló törvény eltérően alkalmazza az építmény és az épület fogalmát. 2014. előtt hatályos szöveg: Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1, 90 m. Az épület hez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe.