Vélemény és vita A közelmúlt eseményei, főként a migránskrízis elvonta a figyelmet a görög adósságválságról. 2015. december 16. szerda. 1:46 Frissítve: 2019. március 31. 0:27 A hazánkat a nyáron még súlyosan érintő menekültválság örömteli lecsengése után azonban érdemes egy pillantást vetni a krízis lényegét érintő görög bankügyekre, annál is inkább, mert a kormányzás nemzeti kezekbe kerülésének idején, 2010-ben még hazánknak és Görögországnak a nemzetközi elemzők azonos sorsot vizionáltak. Mindkét országban a "nemzetközi közösség" főként közgazdasági osztagai, élükön a Nemzetközi Valutaalappal, szükségét látták, hogy a bankok mentése (tőkével történő ellátása) minden más teendő előtt bekövetkezzen. A közvéleményben ezek az emlékek már foszladoznak, kezdjük tehát azzal, ami bankügyekben Görögországban történt. A Sziriza előtti kormányok sorozatban hoztak megszorító intézkedéseket, hogy megállítsák az eladósodást, de mindhiába. A hatalomra megszorításellenes retorikával kerülő Sziriza az első szimbolikus puskalövést hallva elfeledkezett választási ígéreteiről, és folytatja a korábbi gazdaságpolitikát.
Az Állami Bankok Európai Szövetsége (European Association of Public Banks - EAPB) szerdán, Brüsszelben megtartott évi közgyűlésén Erős Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) vezérigazgatóját választotta meg elnökének az elkövetkező két évre - közölte az MFB. Erős János Wolfgang Kulterert, a klagenfurti székhelyű Hypo Alpe-Adria-Bank vezérigazgatóját váltja az elnöki poszton. A fejlesztési bank szerint azáltal, hogy az EAPB magyar elnököt választott, ismét tanújelét adta az új tagállamok felé irányuló nyitottságának, az MFB pedig tovább erősítette a szövetségen belül betöltött pozitív szerepét. Az új elnöknek számos, az európai bankszektort sújtó nehézséggel kell majd szembenéznie. Az EAPB megítélése szerint az európai pénzügyi piac túlszabályozott és a szövetség elvárja, hogy álláspontját figyelembe vegyék az egységes pénzügyi piac megteremtése során. Erős Jánosnak az eddigi gyakorlatnak megfelelően erőteljesen képviselnie kell majd az állami pénzintézeti szövetség érdekeit az uniós intézményeknél.
Ahogy az egyik bankár fogalmazott számunkra az állam logikájáról: segítünk a barátainknak, hogy ők segítsenek a barátainknak. Hamarosan felszáll a fehér füst Ki fog élni ezzel a programmal? Meglátjuk. Úgy tudjuk, hogy készültek már korábban is stressztesztek a magyar bankszektor szereplőiről. Alighanem a hazai tulajdonú bankok vannak egyrészt az intézkedés fókuszában és nekik okoz nagyobb gondot a tőkehelyzetük megoldása. A tíz bő esztendőben jól hangzó program volt a legalább 50 százalékban hazai tulajdonú bankszektor kiépítése, A nehezebb most következő időszakban jön elő az a hátulütő, hogy amikor baj van, őket viszont jobban kell az államnak megsegítenie. Nem nézett ki jól a 2008-2009-es válság után az MKB, a Raiffeisen, az Erste, vagy a CIB hitelkönyve, vesztesége, de a tőkehelyzetükkel nem volt baj, mert, ha kellett, az anyabankok jöttek és tőkét emeltek. Vagy másképpen fogalmazva, fizettek, mint a katonatiszt. Most még csak az állami program kereteit ismerjük, korai lenne bármit mondani, de nagyon úgy néz ki, hogy hogy amennyiben most lesz banki probléma, akkor nemcsak egy bécsi, milánói, vagy müncheni bank fárad a kasszához, hanem a magyar adófizetők is.
A Budapest Bank Zrt. csatlakozik az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és az MKB Bank Nyrt. között létrejött stratégiai együttműködéshez, amelyben a szakértők egy új, meghatározó piaci súllyal rendelkező, hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszerét vizsgálják meg és készítik elő - olvasható a lapunknak is eljuttatott közleményben. A Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank összesen csaknem 1, 9 millió ügyfelet szolgál ki, országosan, a hazai bankfiókhálózat közel felét, több mint 920 fiókot működtetnek, együttes mérlegfőösszegük megközelíti az 5800 milliárd forintot, amivel messze az ország második legnagyobb bankcsoportjává válhatnak. A ma aláírt szándéknyilatkozat szerint a pénzintézetek a Magyar Bankholding Zrt. -t három egyenlő tulajdonrésszel alapítják meg. Az egyesülő bankok vezetői (balról): Lélfai Koppány (Budapest Bank), Vida József (Takarékbank), Balog Ádám (MKB). Fotó: bankok A Budapest Bank (BB) jelentős lakossági, mikro- és kkv-portfóliója jól illeszkedik a Takarék Csoport és az MKB Csoport ügyfélköréhez, mindenekelőtt a lakossági személyi kölcsönök, hitelkártyák, áruhitelek és gépjármű lízing terén elfoglalt piaci pozíciója, valamint a mikro- és kkv-szektorra szabott standard hitelei révén erősítheti a stratégiai együttműködést.
– Soha nem sikerült még olyan jól a magyar bankoknak az első fél év, mint az idén. Mi áll a háttérben? – Kétségtelen, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján még soha nem volt a mostanihoz fogható, 343 milliárd forintos nyeresége az első fél évben a hazai hitelintézeti szektornak. Míg 2010 és 2015 között Európa legmagasabb bankadóját nyögte, az állam fejőstehene és a devizahiteles csomagok áldozata volt, most, hogy "leszálltak" róla, úgy tűnik, már szárnyal is a magyar hitelintézeti szektor profitja. – Tényleg szárnyalnak a bankok, vagy érdemes alaposabban a számok mögé nézni? – Becslésünk szerint a bankszektor idei profitnövekedésének mintegy fele korábban megképzett értékvesztések, céltartalékok visszaírásának köszönhető, ami persze átmeneti jelenség, és nem tükrözi megfelelően az üzleti alapfolyamatokat, amelyek inkább stagnálást vagy lassú növekedést mutatnak. – Hogyan teljesítettek a nagybankok? – Esetükben le kell szögezni: a számok inspirálók, hiszen még azok a hitelintézetek is nyereségesek voltak, amelyek az elmúlt években több százmilliárdnyi veszteséget halmoztak fel.
Palkó István: Fontos lenne a lakossági jelzáloghitel-portfólió megtisztítása (Fotó: MH) – Négy éve jelentette ki Orbán Viktor: a kormány új gazdasági modelljének célkitűzése, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen. Mennyire hazai irányítású most a pénzintézeti szektor? – Többségbe kerültek a magyar bankok. Ugyanakkor ha nem is nagy mértékben, de a két évvel ezelőtti 56, 2 százalékos csúcsról 55, 3 százalékra csökkent a belföldi irányítású pénzintézetek mérlegfőösszeg szerinti részesedése a hitelintézeti szektorban. Úgy tűnik tehát, hogy a külföldi tulajdonú bankok kissé aktívabbak voltak a mérlegfőösszeg növelésében, mióta az MKB és a Budapest Bank állami tulajdonba kerültek. – Az MKB után a Budapest Bank privatizációja is napirenden van. Veszélybe kerülhet-e a hazai többség új tulajdonos esetén? – Az MKB-t közvetett módon többségében magyar tulajdonosoknak adta el az állam. A következő hónapokban pedig a Budapest Bank számára is magyar tulajdonost kell találnia a kormánynak, ha nem akarja, hogy veszélybe kerüljön a többségi hazai banktulajdonra vonatkozó elvárása.
leendő vezérigazgatója, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója. A stratégiai együttműködés kiterjesztése egyaránt szolgálja az érintett pénzintézetek ügyfeleinek és tulajdonosainak érdekeit, növeli a bankok piaci értékét, továbbá megfelel a globális trendeknek és a Magyar Nemzeti Bank konszolidációs elvárásainak. A hazai tulajdonú pénzintézeti csoportok egyesülése a magyar gazdaság egésze számára is jelentős előnyökkel jár. Tovább erősödhet a magyar tulajdon a bankrendszerben, az új, tőkeerős, piacvezető, univerzális bankcsoport nehezebb piaci körülmények között is eredményesen tud működni, amivel stabilitást és kiszámítható likviditást biztosít a magyar gazdaság számára. "A Budapest Bank az állami tulajdonban töltött időszakában is magas színvonalú, tiszteletreméltó munkát végzett. Kiszámítható működés, korrekt üzleti magatartás jellemzi és egyes szakmai területeken – országos pénzintézeti összehasonlításban is – kifejezetten erős teljesítményre képes. A Budapest Bank számos olyan szakmai tapasztalattal, tudással és termékkel rendelkezik, amelyek egy nagyobb partnerség számára is közös alapot jelenthetnek a továbblépésre, " – mondta dr Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója.
A magyar bankoknál az is kérdés, hogy ha alakul valami Budapest Bank, MKB, Takarékbank integrációs irány, akkor abba hogyan illeszkedik a program, illetve ha az MKB most arról győzködi az Európai Uniót, hogy az ő tőkehelyzete megerősödött, ki lehet engedni a korábbi korlátozások alól, akkor igényelhet-e olyan állami segítséget, ami mégiscsak egy stresszpályához kötött? De miért kell ez a pénz? A legérdekesebb azonban az, hogy milyen célból kell valakinek akár a tőkehelyzetét, akár a likviditási helyzetét máris megsegíteni. Hiszen az MNB eleve sokat engedett a megkövetelt mindenféle tartalékolási, tőkeszabályokból és a különféle állami szereplők a likviditást is nagyon megtolták. Ha a lehetséges okokat számbavesszük, négy értelme azért lehet a programnak, ezek a következők: Hitelezési problémák; Állampapírok átértékelési mínusza; A moratóriumból származó veszteség; NHP Hajrá részvétel. A hitelezési problémák A bankokat általában akkor kell megsegíteni, amikor egyszerre nagy hitelezési veszteségük keletkezik, mint 2008 után a projekthitelezésen (az ingatlanokon, szállodákon).
Nem tartott sokáig, az MKB és a Budapest Bank megvásárlásával pedig valószínűleg be is fejeződött a magyar állam tulajdonosi terjeszkedése a hazai bankszektorban. A Portfolio számítása szerint egyértelműen teljesült a kormány célja: a hitelintézetek 55%-a belföldi kézben van, ezzel megelőztük Belgiumot. Nagy a jövés-menés a bankszektorban a válság eleje óta, hiszen több mint 20 magyar bank cserélt gazdát, a 10 legnagyobb szereplő azonban ugyanaz, mint a válság elején, túlzás lenne tehát mindent felforgató állami beavatkozásról beszélni. Piaci koncentrálódásnak pedig híre-hamva sincs: a nagyok viszonylag sokat veszítettek piaci részesedésükből. Régiós jegybankárok és bankvezérek beszélgetnek egymással CEE Financial Summit című rendezvényünkön. Ne hagyja ki, regisztráljon most! CEE Financial Summit 2015 - Bécs, Ausztria INFÓJELENTKEZÉS 22 jelentősebb banki tranzakciót gyűjtöttünk össze az alábbi táblázatban, ezek mind... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Irán bankjára fáj a Rothschildok foga Néhány kutató szerint bolygónkon már csak három ország létezik, amely saját bankrendszerük révén, függetlenek a Rothschild-ház irányításától, az egyik Irán. A 9/11 előtt hét országnak volt saját központi bankja: Afganisztánnak, Iraknak, Szudánnak, Líbiának, Kubának, Észak-Koreának éánnak. 2003-ban Afganisztánt és Irakot utolérte a Rothschild polipkarja, tavaly pedig láthattuk, hogy miközben a NATO Líbiát ostromolta, Bángáziban már épült az új központi-bank... hihetetlen. Az iszlám tiltja az uzsorát és ez komoly problémát jelent a Rothschildéknak. Néhány száz éve a kereszténység is tiltotta az uzsorát, mert úgy vélték, hogy ez kizsákmányoláshoz és elnyomáshoz vezet. 1815-ben a Rothschildok átvették az 1694-ben alapított Bank of England irányítását megalapították a Bank of Englandet. Ezáltal átvette a teljes brit gazdaság feletti kontrollt, amellyel aztán igába hajtotta az országot és később az egész világot. A módszer az volt (és jelenleg is az), hogy korrupt vezetőket juttattak az országok élére, akik hatalmas kölcsönöket vettek fel, amiknek visszafizetése lehetetlenné vált.