A számítógépet ADATGYŰJTÉSRE, TÁROLÁSRA, MEGJELENÍTÉSRE, FELDOLGOZÁSRA használjuk. Informatikai eszközök fejlődése Ősember ujjait használta számolásra csakúgy mint ma a gyerekek! az ujjak latin neve: digits(ez a szó ismerős lehet a mai informatikából is) Mechanikus eszközök Pl: Abakusz, Lyukkártya, Pascal számológép melyet Babbage, Leibnitz fejlesztett tovább. Elektromechanikus eszközök elektromos motor de kezelést továbbra is emberek vé Bell Később Elektromos reléket használtak melyet Kalmár László fejlesztett ki az amszterdami kiállításra. Elektronikus eszközök: Tisztán elektromos működés. Neumann János Elvei 2 es számrendszer használata. Memória, tárolt programok Tisztán elektromos működés Az Eniac (elektron csövek, de emberi közjáték nélkül működött), majd később az Univac voltak az első tudományos illetve hadi célokra használható gépek. Számítógép generációk 1. generációs számítógépek: Elektroncsövek pl: Eniac, univac tudományos célok. 2. generáció: Diódás felépítés, még mindig elég szűk körben használt(katonai, tudományos) 3. generáció: Tranzisztoros megoldás megkezdődik a terjedés mind az üzleti mind az otthoni életben.
4. generáció: Integrált áramkörök. Elsőként az IBM adott ki ilyen termékeket, tömeggyártás kis méret, gyorsaság. 5. generáció: Maga a számítógép fizikailag nem oly látványosan fejlődik napjainkban hanem terjed az élet egyéb részeire: autókba, TV-kbe Mobiltelefonokba. A jövőnk a mesterséges intelligencia, amely a Neumann elvek végét jelenti hisz ott csak IGEN és NEM lehet az emberi agy modellezéséhez pedig igen sok LEHET, TALÁN, ESETLEG feltételre van szükség.
A Perifériák: ide soroljuk a háttértárakat is, ezeket hívjuk még külső táraknak is. Neumann János 1903-1957 summa cum laude - doktorált matematikából. hidrodinamikával és ballisztikával foglalkozik. Az ENIAC már részben az ő közreműködésével készül el, sőt 1947 júliusától át is alakítják, de az igazi új típusú gép az EDVAC lesz. Ezt írja le az 1945-ben megjelent híres műve "First Draft of a report on the Edvac" amelyben megfogalmazza a "Neumann-elveket". 1955-ben kinevezik az öttagú Atomenergiai Bizottság tagjává, ami a legmagasabb rangú megbízatás egy tudós számára. Munkássága: Elsősorban matematikusként tartják nyilván, de ő a számítástechnika modern történetének a(z egyik) legnagyobb alakja. Ő fektette le a numerikus matematika alapjait, ugyanakkor Oscar Morgensternnel közösen alapművet ír a játékelméletről, ami a mai közgazdaságtannak is meghatározó része. Fizikusként a lökés- és a robbanáshullámok vezető szakértője, de a folyadékok és gázok áramlásában is kiemelkedő eredményeket ért el.
A princentoni egyetemre 1930-ban hívták meg vendégprofesszornak. 30 éves korában a princentoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (IAS) matematika professzorává nevezték ki. Ekkor költözött családjával az Egyesült Államokba. 1937-től amerikai állampolgár. John von Neumann néven vált ismertté. Az 1920-as években kezdett foglakozni a játékelmélettel. A szerencsejátékról publikált 1928-ban egy mennyiségi matematikai modellt. Az előző két évben pókerjátékokhoz végzett elemzése alapján. Megalapozva ezzel a modern játékelmélet alapjait. Ezáltal a modern közgazdaságtan fejlődéséhez is jelentősen hozzájárult. A matematika egyik interdiszciplináris ága a játékelmélet. Azt vizsgálja, hogy olyan esetekben, ahol a résztvevők döntését illetve ennek eredményét befolyásolja a többiek választása, mi a racionális viselkedés. A játékelmélet tulajdonképpen a stratégiai problémák elmélete. 1939-ben Oskar Morgeinstein-el a princentoni egyetemen közösen írtak egy tanulmányt a közgazdaságtanban alkalmazott játékelméletről.
Scientific American 1971, volume 225, page 180 Claude Shannon számára javasol nevet az új bizonytalansági függvénye számára. Neki tulajdonított idézetek [ szerkesztés]... az idegrendszer működése kétféle közléstípuson alapszik: egyfelől olyanokon, amelyek nem foglalnak magukban aritmetikai formalizmusokat. Másfelől olyanokon, amelyek igen. Az előbbi típusba tartoznak az utasítás-közlések (logikai közlések). Az utóbbiba pedig a számközlések (aritmetikai közlések). Az előbbieket szorosabb értelemben vett nyelvként jellemezhetjük, míg az utóbbiakat matematikának tekinthetjük. Az agy nem a matematika nyelvét használja. Szembe kell néznünk azzal, hogy a nyelv messzemenően történelmi esetlegességet alkot. A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja. Idézetek Neumannról [ szerkesztés] Volt egy szeminárium Zürichben felsőbbéves hallgatóknak, ahol tanítottam, és Neumann az osztály tagja volt. Egy bizonyos tételhez értem, és azt mondtam, hogy nincs bebizonyítva, valószínűleg nehéz lehet.
Érdemeinek elismeréseképpen az Amerikai Egyesült Államok elnöke kinevezte az USA Atomenergetikai Bizottságának elnökévé. 1955 augusztusában diagnosztizálták, hogy súlyos rákbetegségben szenved, amelyet az atombomba előállításakor szerzett sugárfertőzés okozott. 1955 és 1956 között írta utolsó művét, a Silliman-előadás kéziratát, amely később sok nyelven – magyarul "A számológép és az agy" címen – jelent meg. 1956-ban megkapta a legmagasabb amerikai érdemrendet, a Medal of Freedom kitüntetést, amit D. D. Eisenhower, az USA akkori elnöke a Fehér Házban adott neki át. 1956. április elején feküdt be a washingtoni Walter Reed kórház elnöki betegszobájába, ahol 1957. február 8-án elhunyt.
Így történt, hogy 1930 és 1933 között fél évet Amerikában, fél évet Európában tanított. Végül, mikor Németországban győzött a fasizmus, letelepedett az Egyesült Államokban, ahol 1933-tól a Princetoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (Institute for Advanced Studies, IAS) matematikaprofesszora volt. Amerikában mindmostanáig ő számít a legfiatalabb kinevezett professzornak. 1930-ban házasságot kötött Kövesi Mariettával, ebből a házasságból 1935-ben született leánya, Marina von Neumann Whitmann, aki ma a Michigani Egyetem közgazdaságtan és politológia professzora. 1937-ben Neumann megkapta az amerikai állampolgárságot. Első házassága felbomlott, 1938-ban feleségül vette Dán Klárát, aki az ötvenes években számos programot írt az ENIAC-ra és az IAS gépre is. Látva a közelgő világháborút, Neumann bekapcsolódott a nácizmus elleni katonai előkészületekbe. Részt vett az atomenergia felszabadításában és háborús célú felhasználásában, majd a békés energiatermelés szolgálatába állításának irányításában is.
Húsz akkumulátora segítségével szorzást, osztást és gyökvonást tudott elvégezni. Az adatok bevitelére egy IBM lyukkártya olvasó szolgált, mely a konstans adatátvivő nevű egységgel volt sorbakapcsolva. A kimenő adatok rögzítését egy IBM kártyalyukasztó végezte egy nyomtatóegységgel együtt. A feladatok megoldásához egy egész laboratórium tevékenysége szükséges volt, mert a kapcsolók beállításával és kábelek bedugaszolásával hajtották végre. A többi számítástechnikai berendezéstől abban különbözött, hogy a műveleteket elektronikus sebességgel végezte. 1/300-ad másodpercnél kevesebb idő alatt szorzott össze két decimális számot. 1943 júniusától kezdve dolgoztak a Moore School mérnökei a gép kifejlesztésén. Neumann a tervezésbe nem tudott bekapcsolódni, csak a megbeszéléseken vett részt, illetve a jövőre vonatkozó fejlesztési tervekben. Ő fejlesztette tovább az ENIAC-ot, melynek neve az EDVAC volt. Az ENIAC 1945-ben ő volt az elektronikus számítógép- program igazgatója a Princentoni Egyetemen.
A rendkívüli szociális ösztöndíj kérelem alapján megítélt egyszeri juttatás, mely a hallgató szociális helyzetében váratlanul bekövetkezett romlás enyhítésére szolgál. Egyetemünk Gazdaságtudományi Kara (GTK) további egyedülálló lehetőséget biztosít a GTK alapszakjain a képzési költségek 50%-os csökkentésére, a GTK ECO ösztöndíjprogram segítségével. Ennek részletei a jobb oldalon található hivatkozás alatt elérhetőek.