A cím értelmezése is ambivalens. Az ajtó a történetben megjelenő már-már misztikussá váló határvonalat jelképezi a külvilág és Emerenc rejtett, macskákkal és emlékekkel telezsúfolt mikrokozmosza között. Egyben az ismeretlen, a titokzatos, az elvont fogalmainak metaforikus értelmezése is helytálló. Magda bejut ezen az ajtón, Emerenc őt egyedüliként avatja be legféltettebb titkaiba. A sors tragikus játéka, hogy végső soron Magda lesz az is, aki elárulja őt. Ez a jószándékú árulás az, ami nem hagyta nyugodni az írónőt. A szeretet és a lelkismeretfurdalás különös keverékéből született a regény, és ez a furcsa kettősség ragadja meg az olvasó lelkét is. Nemtől és kortól függetlenül kötelező olvasmány, tele örök időkre szóló, felejthetetlen tanulságokkal. Szabó István filmje alig mérhető a regényhez, így jobban tesszük, ha a rendező kissé felszínes CGI látomásai helyett saját képzelőerőnkben bízunk. Szabó Magda: Az ajtó Európa Könyvkiadó, 2012
Sajnos azonban, mivel védett sírról van szó, a hatóságok azóta sem engedélyezték, hogy a sírkövön Szobotka Tibor és Szabó Magda neve mellett Szőke Júliáé is szerepeljen. Szabó Magda, Szobotka Tibor és Szőke Júlia nyughelye a Farkasréti temetőben Megfelel a valóságnak az is, hogy az írónő rálátott Emerenc ajtajára. Szabó Magda erkélye alatt állva a fák között most is kivehető az egykori házmesteri lak ajtaja. Szabó Magda férjével 1960-ban költözött a Júlia utcai házba, amelynek homlokzatán ma tábla őrzi a híres lakók emlékét. Az ajtó című regényt 2012-ben filmesítette meg Szabó István. Szerintünk, a Júlia utca is rendkívül hangulatos, ám a filmesek valamiért mégis a szomszédos Lotz Károly utcát találták alkalmasabbnak a forgatásra. Az írónő házát a Lotz Károly 24-es számú épület "játszotta". A szemfülesek észre is vehetik a filmben a véletlenül kint felejtett 24-es házszámot. A forgatás Lotz Károly utcai helyszíne Az itt lakók bizony nem fogják egyhamar elfelejteni a forgatást. A papír és vízpermet keverékéből készülő mindent elborító műhavat ugyanis még a forgatás után hónapokkal is hordta a szél a környéken.
De lett, s ennek kiegyenlítése Az ajtó: halott anyám kezéből Emerenc munkától elformátlanodott ujjai vették át legjobb önmagam irányítását. Mindent értett bennem, jobban eltájékozódott életem zilált szálai között, mint én magam. Becstelen adósa volnék, ha én el nem mondtam volna róla azt, amit meg én tudtam. " Szabó Magda egyik leghíresebb regényét Szabó István vitte filmre hat évig tartó munka során. Az önéletrajzi vonásokat tartalmazó könyv 1987-ben jelent meg, azóta 40 nyelvre fordították le, és az írónő 2003-ban megkapta érte a rangos francia Femina díjat. A mű két erős akaratú nőről szól: magáról az írónőről és házvezetőnőjéről, Szeredás Emerencről. Magda ekkoriban a férjével (Szobotka Tibor) a pasaréti Júlia utcában lakott (1960-2003-ig), itt ismerte meg a valóságban Mariskát, akiről Emerencet mintázta. Kapcsolatuk húsz évig tartott, sok veszekedéssel, bánattal és örömmel és a fokozatosan megnyíló ajtóval… Emerenc alakja nagyon különleges, a saját szigorú szabályai szerint élő magányos nő, aki senkit nem enged be a lakásába.
Szabó Magda: Az ajtó Szabó Magda a XX. századi magyar széppróza egyik legjelentősebb és legismertebb alakja. Életművének fontos és kiemelkedő darabja Az ajtó című regénye először 1987-ben jelent meg. Azóta 40 nyelvre fordították le, megkapta érte a franciáktól a Femina-díjat 2003-ban, majd film is készült belőle 2012-ben Szabó István rendezésében. Szabó Magda gyönyörűen és kifejezően ír, minden története, sora tele van érzelemmel. Itt különösen, ahogy a megjelenített két világ szembekerül egymással, és megmérettetik. Szorongató, émelygős érzést válthat ki az olvasóban az érzelmi felfokozottság, ahogy alapvető emberi érzelmek és gesztusok mögött direkt embertelenséget sejtet. Olvasás után csak néz az olvasó és ámul a csodán. Az egyszerűségében nagyszerű történeten. Nekem az egyik kedvenc Szabó Magda-regényem, nagyon megrázó, napokig nem szabadultam a hatása alól első olvasása után. Talán ez a könyv is a "nem beszélni kell róla, hanem olvasni" kategória. Félelmeink, titkaink a csukott ajtó mögött.
Szabados Magda és Szeredás Emerenc kétféle intelligenciájának összemérése – Kabdebó Lórántot idézve – "a kiművelt humanizmus és az ős-archaikus emberség szembesítése". (Verrasztó) És valóban: Emerenc a társadalmi normák és konvenciók helyett univerzális erkölcsi eszmék jegyében él és cselekszik; a szerzetes fáradhatatlan, néma kötelességtudásával, a szentek irgalmatlan hithűségével szolgál és szolgáltat igazságot. A modern társadalmakban uralkodóvá váló, önmegvalósító életmodell és a létezés önértéke helyett az értelmes, emberhez méltó élet elvét vallja, s körömszakadtáig ragaszkodik a saját halál mindenkit megillető jogához. Emberi működésének és személyisége tovagyűrűző hatásának históriája – e profán üdvtörténet – az emberi méltóság balladájaként is értelmezhető. Magda és Emerenc viszonyában a saját hiúságát tápláló, a tehetségét elismerő hatalom mindenkori elvárásaihoz igazodó író s az emberi tisztaság kétkezi apologétájának gigászi küzdelme áll előttünk. Muhi Klára találóan foglalta össze Emerenc erkölcsi felháborodásának, értelmiségi gazdáját érintő kritikájának lényegét: "Dologidőben miért jár templomba, miért nem a beteg urával törődik az írásai helyett, miért nem szül gyereket, egyáltalán, miért bízik annyira a szavakban, a könyvekben, a nyilvánvalóan igazságtalan jóistenben, a nyilvánvalóan nem létező túlvilágban, az ostoba politikai rendszerben, amelyiktől a fontos díjat elfogadja. "
Szabó Magda Az ajtó című regényét bizonyára sokan ismeritek. Azt azonban kevesen tudhatjátok, hogy a bizalom, árulás és szeretet szimbólumává vált ajtó a mai napig áll Pasaréten, és megannyi történetet őriz a regény valós szereplőiről. Szabó Magda magyar író, költő, műfordító 1917-ben született Debrecenben. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott, ám számos rangos elismerést, díjat kapott még életében. Az ajtó című művét negyven nyelvre lefordították és megkapta érte a franciaországi Femina-díjat is. Az ajtó bevallottan önéletrajzi ihletésű regény. Szabó Magda egy valós történetet írt meg házvezetőnőjével való kapcsolatáról, akivel igen különös, ám szoros barátságba került a Júlia utcában töltött két évtized alatt. A regény egy értelmiségi nő és egy zárkózott, mogorva, de csupa szív idős asszony kölcsönös szeretetét meséli el. Szeredás Emerenc senki előtt nem nyitotta ki ajtaját, csak Szabó Magdát engedte belépni, miután bizalmába fogadta őt.
A történet fontos szereplője a kutya, aki Viola névre hallgat, bár fiú.. Emerencnek megvan a saját maga keresztje, cipeli is becsülettel. Magduska pedig… hát ő csak utólag tudja, hogy mit is kellett volna tennie, de hát az élet már csak ilyen, utólag mindig okosabb az ember. Két nő története, ám ettől sokkal több van benne. Minden, ami az élet. Egyszerűen, tisztán. A hangulata is megfogott. Mély, őszinte, már-már kitárulkozóan az. Lelkünk titkai, a csukott ajtó mögött mi lapul. Nem lehet könnyű zárt ajtó mögött élni az életet. Olvassátok el, érdemes! Szabó Magda 1917-ben született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget.