Ihr kämmt euch. Fésülködtök. Sie kämmen sich. Fésülködnek. (Ön) fésülködik/(Önök) fésülködnek. Részes eset/Dativ Ich wasche mir die Haare. Mosom a hajamat. Du wäschst dich die Haare. Mosod a hajadat. Er/sie/es wäscht sich die Haare. Mossa a haját. Wir waschen uns die Haare. Mossuk a hajunkat. Ihr wascht euch die Haare. Mossátok a hajatokat. Sie waschen sich die Haare. Mossák a hajukat. Sie waschen sich die (Ön) mossa a haját. /(Önök) mossák a hajukat. Ich kämme mir die Haare. Megfésülöm a hajamat. Du kämmst dir die Haare. Megfésülöd a hajadat. Er/sie/es kämmt sich die Megfésüli a haját. Wir kämmen uns die Haare. Megfésüljük a hajunkat. Ihr kämmt euch die Haare. Megfésülitek a hajatokat. Sie kämmen sich die Megfésülik a hajukat. (Ön) megfésüli a haját. /(Önök) megfésülik a hajukat. Vannak úgynevezett nem valódi visszaható igék is, amelyeket használhatunk visszaható névmással és anélkül is. Ezekre néhány példa: sich abtrocknen – megszárítkozni abtrocknen – megszárítani sich kämmen – fésülködni kämmen – fésülni sich waschen – mosakodni waschen – mosni sich setzen – leülni setzen – ültetni sich verstecken – elrejtőzik verstecken – elrejt Visszaható ("sich-es") igék az olyan cselekvést kifejező igék, mely cselekvések visszahatnak a cselekvő személyére.
Német elöljárószavak: a magyar nyelvtől eltérően – ahol igen takarékosan ragokkal vagy névutókkal fejezzük ki, pl. -on/-en/ön vagy alatt -, a németben külön szócskákkal fejezzük ki, és ezek a főnevek előtt állnak. Például: für Elise – Eliznek vagy mit Peter – Péterrel. Ha nem személynevekkel szerepelnek együtt, mint az előbbi példákban, akkor ezek az elöljárószavak meghatározott eseteket vonzanak. Így esett, hogy ezek lehetnek tárgy- részes- és birtokos esetek 🙂 Egy kedves tanítványom szellemesen a következő segítséget eszelte ki magának, hogy megjegyezze, mit is jelentenek a szótárban az esetek rövidítései, és hogyan következnek egymás után. Csupán egy szót kell megjegyezned: NADráG N = Nominativ = alanyeset A = Akkusativ = tárgyeset D = Dativ = részes eset G = Genitiv = birtokos eset S hogy ennyire azért ne legyen könnyű, és ne csak ezt a három dolgot kelljen megjegyezned, lenne itt még valami. A németben furcsamód gyakran előfordul, hogy bizonyos igék – már megint a magyartól eltérően -, kötelezően vonzzák ezeket az elöljárókat.
Az ige alapalakja a főnévi igenév, melynek végződése -en. Ez megfelel a magyar -ni végződésnek, pl. geh en – men ni, schlaf en – alud ni, geb en – ad ni. Néhány ige főnévi igenevének végződése csak -n, amit általában el vagy er szótag előz meg az ige tövében (pl. samm el n – gyűjteni, bewund er n – csodálni). Egyetlen kivétel a sein (lenni) ige, melynek főnévi igeneve csak -n végződésű, és nem előzi meg el vagy er szótag. Ha német igét ragozunk, a végződéseket az ige tövéhez illesztjük. Az ige tövét megkapjuk, ha elhagyjuk a főnévi igenév -en (ritkábban -n) végződését, pl. geh-en – geh – ich gehe, du gehst, er geht. A német jelen idő és az összes többi igealak képzése ezen alapul. – A német jelen idő szabályos igéi A ragok az ige tövéhez járulnak, amit megkapunk, ha a főnévi igenév -en (ritkábban -n) végződését elhagyjuk. A jelen idő ragjai a következők: -e -st -t -en Példák: lernen (tanulni) machen (tenni) gehen (menni) ich lerne ich mache ich gehe du lernst du machst du gehst er lernt er macht er geht wir lernen wir machen wir gehen ihr lernt ihr macht ihr geht sie lernen sie machen sie gehen Mint látható, a szabályos igéknél az E/3 és a T/2 igealakja megegyezik (pl.
A német siches igék két fő szempont szerint csoportosíthatóak: Néhány ige csak siches formában használható, míg mások anélkül is értelmesek maradnak - de persze nem ugyanazt fogják jelenteni. pl. "kämmen - fésülni (vmit, vkit mást)", de "sich kämmen - fésülködni (önmagát)". Az igével álló sich állhat tárgy- [A] és részes [D] esetben is. A legtöbb esetben [A] esetben áll, ezért csak azt jelöltem "D-sich" névvel, ahol részes esetben kell álljon.
Ilyen például a következő ige: warten auf +A (tárgyeset) – várni valakire, valamire Ich warte auf den Bus. – Várok a buszra. Ich warte auf Peter. – Várok Péterre. (Azért ugye emlékszel, a személyneveknél nem kell ragoznod. ) És már itt is vagyunk azoknál az elöljárószavaknál, amik minden esetben tárgyesetet vonzanak: Für und wider, um und gegen, (sonder), ohne, durch und bis. Német elöljárószavak tárgyesettel és a jelentésük: für = -ért, részére, számára Ich mache diese Aufgaben nur für dich. – Csak neked csinálom ezeket a feladatokat. wider = ellen (nem összetévesztendő a wieder = újra, ismét szóval) Wider Erwarten ist es nicht so schwer, nicht wahr? – A várakozások ellenére nem olyan nehéz, ugye? um = -kor, -ért, valami/valaki körül Ich stehe immer um 7 Uhr auf. – Mindig 7 órakor kelek fel. gegen = ellen, felé, tájban Peter kommt gegen 6 Uhr nach Hause. – Péter 6 óra körül jön haza. Man kann gegen den Wind nicht … – Szél ellen nem lehet … sonder = nélkül (ezt nem kell megtanulnod, hacsak nem régész vagy, mert ez kizárólag régies kifejezésekben maradt fent – pl.
Vannak azonban "valódi" és "nem valódi" visszaható igék. Ez a következőt jelenti: Valódi visszaható igék: mindig használnunk kell mellettük a visszaható névmás ragozott alakját. Nem használható az ige önmagában a visszaható névmás nélkül. Nem valódi visszaható igék: jelentéstől függően vagy használunk mellette visszaható névmást vagy nem. Ez attól függ, hogy az adott cselekvés tárgy maga az alany, vagy nem. Pl: Ich wasche mich. - Mosakszom. / Mosom magamat. Ich wasche das Auto. - Mosom az autót. Nézzünk most egy listát a valódi visszaható igék ről! sich auf den Weg machen Morgen mache ich mich endlich auf den Weg. Holnap végre útra kelek. sich auf|regen über + Akk Über die Ungerechtigkeit rege ich mich immer auf. Az igazságtalanságon mindig felizgatom magam. sich aus|kennen Ich kenne mich hier gut aus. Itt jól kiismerem magam. sich aus|ruhen Im Sommer will ich mich ausruhen. Nyáron ki akarom pihenni magam. sich bedanken für + Akk Ich bedanke mich für die Hilfe. Köszönetet mondok a segítségért.
SICH-es vagy siches igéknek nevezzük azokat a német igéket, amelyekhez egy úgynevezett "visszaható névmás" is kapcsolódik. A sich-et ragozni kel, továbbá a mondaton belüli helye is kötött, de először is nézzünk pár példamondatot: Die Mutter kämmt sich. Az anya fésülködik. (fésüli magát) Anna putze sich die Nase. Anna megtörölte az orrát. (saját magának) Er stellte sich uns vor. Bemutatkozott nekünk. (ő bemutatta magát nekünk) A "sich"-et magyarra "magát" vagy "magának" szavakkal fordíthatjuk le, de ez is elhagyható bizonyos esetekben, pl. fésüli magát => fésülködik. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, mert sok esetben a németben oda is kell visszaható névmás, ahová a magyarban elsőre abszolút nem illene. Pl. sich begeben = menni, sich irren = tévedni. Röviden tehát, meg kell tanulni, melyek a siches igék. Igyekszem segíteni benne: A 30 leggyakoribb német siches ige Német siches igék részletesen [---hamarosan! --] Valódi siches igék és sich-el is létező igék A német siches igék egy része csak a sich névmással értelmes, tehát a sich ragozott alakja nem hagyható el.
Tárgyeset Akkusativ magamat mich magadat dich magát sich magunkat uns magatokat euch magukat magát/magukat Részes eset Dativ magamnak mir magadnak dir magának magunknak magatoknak maguknak magának/maguknak A táblázatból jól látszik, hogy E/1 és T/3 személyben "sich" lesz a névmás, míg a többi esetben megegyezik a tárgy-, illetve részes esettől függően a személyes névmás eseteivel. Tárgyesetet akkor használunk, ha az alany lesz magának a cselekvésnek a tárgya. Ezzel ellentétben részes esetet pedig akkor használunk, ha a cselekvés, amit az alany végez, az alanynak egy meghatározott/konkrétan megnevezett részére irányul. Tárgyeset/Akkusativ Ich wasche mich. (Én) mosakszom. Du wäschst dich. (Te) mosakszol. Er/sie/es wäscht sich. (Ő) mosakszik. Wir waschen uns. (Mi) mosakszunk. Ihr wascht euch. (Ti) mosakodtok. Sie waschen sich. (Ők) mosakodnak. (Ön) mosakszik. /(Önök) mosakodnak. Ich kämme mich. Fésülködöm. Du kämmst dich. Fésülködsz. Er/sie/es kämmt sich. Fésülködik. Wir kämmen uns. Fésülködünk.
5261 Best Német images in 2020 | Német, Német nyelv, Német nyelvtan