A csemegekukoricát egy természet által kialakult genetikai mutáció hozta létre, aminek következtében a keményítő egy része cukorrá alakult át a magokban. Ennek köszönhető, hogy a csemegekukorica közel négyszer annyi cukrot tartalmaz, mint a mezei kukorica. Míg más kukoricafajták gyorsan elveszítik édes ízüket, addig a csemegekukorica cukortartalma a betakarítás után még két hétig megmarad, olvasható a Natural Living Ideas cikkében. A kukorica körülbelül három méter magasra nő meg, vastag szárán körülbelül húsz csomópont figyelhető meg, a hosszú levelek ezekből nőnek ki párosával. A kukoricafejek a levelek felett nőnek ki, míg a növény tetején a bojtszerű fürtös hím virág helyezkedik el, ami a búzáéhoz hasonló. A kukoricacsövek körülbelül 18 centiméter hosszúak, és gyűrött, héjszerű levelek borítják őket. A hajhoz hasonló bojtok, amik a csövek végéből lógnak ki a nőivarú virágok. Mindegyik virág összeköttetésben áll a növény "méhével" ami magok halmazává fejlődik sikeres megtermékenyülés esetén.
2014. március 13., 06:30, 687. szám Ejtsünk néhány szót a csemegekukorica-termesztés módszereiről és technológiai sajátosságairól, amelyekkel előbbre hozható a termésérés, s ezáltal nagyobb bevétel érhető el. Elterjedt nyári csemege a főtt kukorica. Vagy tíz évvel ezelőtt még akkor "kukoricáztunk", amikor zsengére érett a takarmánykukorica, ilyenkor törtük a tejes csöveket, fogyasztottuk sülve, főve – ki-ki gusztusa szerint. Majd nálunk is megjelentek a csemegekukoricafajtákat kínáló vetőmagcégek, amelyek az édes vagy nagyon édes íz, az érésidő és a felhasználói cél alapján rendezett fajtasorokkal álltak elő. A konzervipari célra termesztett fajták szépen elválnak a frisspiaci felhasználásra szántaktól. A piacra a szuper édes, korai fajták valók, mert ezen fajták csöveit 2-3 hétig lehet érés után a tövön tartani a minőség különösebb romlása nélkül. A koraiság pedig mindennél lényegesebb. A tavalyi év árdinamikáját értékelve a munkácsi nagybani piacon, elmondható, hogy az első csemegekukorica-csövek július első napjaiban jelentek meg 5 hrivnya körüli nagybani áron, majd a hónap végére 1-1, 2 hrivnyára esett vissza az áruk, vagyis aki korán a piacra tudja vinni az áruját, 3-4-szeres árbevételt tud elérni.
Más növényekkel is megéri együtt ültetni a kukoricát, ezek a következők: cékla, uborka, kapor, dinnye, borsó, burgonya, petrezselyem és napraforgó. Nem minden növényi kombináció működőképes, ügyeljünk arra, hogy a kukorica mellé ne ültessünk zellert, vagy paradicsomot. 8. Ha megtörik a szár Bár a kukoricának általában nincs szüksége külső segítségre a túléléshez és a gyarapodáshoz, amennyiben a rossz idő, vagy valamilyen állat miatt megsérülnek a szárak, karókkal segítsük őket, hogy rendeltetésüknek megfelelően állni tudjanak. 9. Betakarítás Az, hogy mikor lehet elkezdeni a betakarítást, főként a kukorica típusától függ, de általában 60 vagy 90 nappal a vetés után már nekiláthatunk. Amikor a kukoricacsőből kilógó virágok barnává válnak, hámozzuk le egy kicsit a csöveket fedő leveleket, és kapargassunk meg körmünkkel egy magot. Ha tejszerű folyadék jön ki belőle, akkor nekikezdhetünk a betakarításnak, ha viszont a folyadék átlátszó, inkább vízszerű, akkor még várnunk kell, mert ezek szerint a kukorica még nem érett meg.
Március elején-közepén kezdhetjük, így áprilisra már 4-6 leveles állapotú, kiültethető palántáink lesznek. Mert kevés a területünk, de mi is szeretnénk termelni magunknak: A kis konyhakerttel rendelkezőknek sem kell lemondani a korai csemegekukoricáról, ha elegendő cserepünk van. Áprilisban, mikor a kukorica vetése elkezdődik, még foglaltak az ágyások. A borsó, a saláta még nem szedhető, de kell a hely a zöldbabnak, uborkának, paradicsomnak, stb. Csak a letermett borsó helyére kerülhet majd a kukorica. Ekkor már a tavaszi esőkből nem jut neki, ezáltal sokszor kisebbek a csövek, és nem hozza azt a méretet, amire számítunk. Az aszályos nyári hónapokat is nehezebben vészeli át, hamar címert hoz, növekedésében megreked. Ezért, hogy a kukorica kiskorában is megkapja mindazt a törődést, ami jár neki, áprilisban, amikor egyébként is vetjük a kukoricát, a földdel megtöltött cserepekbe nyomkodjunk egy-egy szemet. Helyezzük a cserepeket 3-4 sorba szorosan egymás mellé, így egyszerűbb a locsolása is.
A csemegekukorica nemcsak a szántóföldeknek, de a kerteknek is kedvelt növénye. Nem foglal annyi helyet, mint gondolnánk, mert a kerítés mellé vagy térhatárolónak is ültethető. Nagy előnye, hogy folyamatosan vethető április közepétől július végéig. Sortávolsága 70 cm, tőtávolsága 40 cm legyen és a magok legalább 4 cm mélyen kerüljenek a talajba. Fészekbe vessük és egy fészekbe 3-4 szem mag kerüljön; ha valamennyi kicsírázik, akkor két tő maradjon meg. Egy-egy tőről két, legfeljebb három csőtermésre számíthatunk. Ezeket akkor kell betakarítani, amikor a cső végén levő bajusz elhervad és a szemek – körömmel behasítva – tejes nedvet engednek.
A termesztők többsége jól ismeri a takarmánykukorica vetésének fortélyait. A csemegekukorica ugyanakkor több szempontból is nagyobb figyelmet, szakértelmet kíván. Ez különösen fontos az új, magas cukortartalmú desszertkukoricák esetében. A termesztés eredményessége nagymértékben a talaj előkészítés és a vetés minőségétől, valamint a helyes izolációtól függ. Az étkezési kukoricák vetőmagja számottevően különbözik a takarmánykukoricáétól. A csemege- és desszertkukoricák vetőmagja kevesebb tartaléktápanyagot tartalmaz, amit a csíranövények a kelés során gyorsan felhasználnak. Emiatt a talaj előkészítést és a vetést úgy kell elvégezni, hogy az elősegítse a gyors, egyenletes kelést. Talajelőkészítés A csemegekukorica és a középkötött vagy laza, humuszos, tápdús talajokat igényli. A magágykészítés fő szempontja, hogy a talaj jó szerkezetű, egyenletes felszínű és kellően ülepedett legyen a vetés idejére. Igen kedvező hatású, ha földdé érett istállótrágyát vagy más humusztrágyát sekélyen a talajba keverünk.
Korábbi vetéseknél azért célszerű megemelt vetőmagmennyiséget használni, mert számítani kell a csíranövények egy részének pusztulására. Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodó, a "Pro agricultura Carpathica" Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója
Amennyiben ez nem kivitelezhető, adjunk 10-10-10 műtrágyát a táptalajhoz, ugyanis ebben a fajtában megtalálhatóak a nélkülözhetetlen tápanyagok. 3. Kukoricafajták Több tucat sárga, fehér és kétszínű fajtával is találkozhatunk a piacon. Amennyiben kertünkben szeretnénk kukoricát termeszteni, egy fajtát érdemes kiválasztania egy évadra: mivel a kukorica a szél segítségével szaporodik, így ha többféle kukoricánk van, azokat legalább 250 méterre különítsük el egymástól, különben az egész termény tönkre mehet. 4. Vetés A magokat csak két héttel a fagyveszély után vessük el. A kukoricamagoknak az az ideális, ha a termőtalaj hőmérséklete 15, 5 Celsius fok felett van. A magokat egymástól 15-25 centiméterre ültessük el, 5 centiméter mélyen. Érdemes a kukoricát különálló blokkokban elültetni, ez azért fontos, mert ha túl sűrűn nőnek a palánták, akkor a szél nehezebben tudja beporozni a virágokat. A blokkokat inkább négyzet alapúra érdemes kialakítani, mivel a hosszú sorok is meggátolhatják a szelet abban, hogy beporozza a növényeket.
Normál esetben azonban nem kell kitépni, mert táplálják az anyanövényen fejlődő csöveket. A fattyazás ellen szól még az a tény is, hogy felesleges sérüléseket okozunk a növénynek, és a golyvásüszög fertőzésnek is utat nyitunk ezáltal.