Megbízás (tehát nem hatósági, bírósági kirendelés) esetén a díjat az elnök az eset körülményeinek figyelembevételével határozza meg, amelynek megfizetését követően az eljáró tanács elkészíti a szakértői véleményt. A Testület eljáró tanácsainak a díjelszámolása nem az igazságügyi vagy eseti szakértők díjazásáról szóló jogszabályok alapján történik, ahol pl. : a szakértőnek tételes díjjegyzéket kell benyújtania. Tagjai A testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki. A legfeljebb kétszáz fős Testület, illetve a Testület tizenöt tagú elnökségének és elnökének a kinevezéséről a Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. rendelet tartalmaz további rendelkezéseket. A Testület kivétel nélkül szerzői jogi szakértelemmel vagy alkotói, előadóművészi területeken szakismerettel rendelkező személyekből áll. Általában háromtagú tanácsban jár el, de bonyolultabb ügyekben lehetőség van ötfős tanács összeállítására is.
Tagjaik száma csak páratlan számban határozható meg, megállapodás hiányában tagjaik száma: három. Egyébiránt eljárási szabályzatát az SzJSzT dolgozza ki és az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A konkrét ügyben eljáró egyeztető testület e szabályzat keretein belül alakítja ki saját eljárási szabályait és állapítja meg díjszabását. Az Szjt. 2004. május 1-jétől lehetővé tette az Egyeztető Testület eljárását az érintett felek közös megegyezése alapján a művek, teljesítmények felhasználása ellenében fizetendő - nem az előbbi rendelkezés hatálya alá tartozó - díjazás és a felhasználás egyéb feltételei kapcsán felmerülő vitákban is, valamint igényjogosultságot biztosított egyes szabad felhasználások kedvezményezettjei számára, hogy a szabad felhasználásnak a jogosult általi lehetővé tétele érdekében az Egyeztető Testület eljárását kezdeményezzék. Az Szjt. 102. §-a 2012. január 1-jétől az eljárás kezdeményezését bármelyik fél (felhasználó, felhasználói érdekképviseleti szervezet, jogosult, közös jogkezelő egyesület) számára az erre vonatkozó közös megegyezés hiányában is lehetővé tette.
Módosítva: 2020. május 05. A Szerzői Jogi Szakértő Testület Feladata A Szerzői Jogi Szakértő Testületet (a továbbiakban: SzJSzT, illetve Testület) 1970-ben hozták létre. Feladatait, szervezeti és működési rendjének keretszabályait a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt. ) állapította meg újra. Az Szjt 101. §-ának (1) bekezdése szerint a Testület a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) mellett működik. Az Szjt., illetve a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3. ) Korm. rendele t alapján, a Testület szerzői jogi jogvitás ügyekben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok megkeresésére, illetve a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben peren kívüli megbízás alapján jár el. A gyakorlati tapasztalatok szerint az SzJSzT elsősorban perben álló felek közötti jogvitában játszik szerepet, de nem kizárt, hogy peren kívül vagy a pert megelőzően kérjék fel szakvélemény adására. Megnyugtatóbb a helyzet, ha a vitában álló felek együtt jutnak arra az elhatározásra, hogy a vitatott szerzői jogi szakkérdésben az SzJSzT-hez fordulnak, és a Testület döntését - kvázi választottbírósági döntésként - magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik.
Arra már nem emlékszem, hogy a hiátussal mit kezdett a törvény: ui. pl. Kosztolányi esetében 1999 előtt már 2 éven át szabadok voltak a jogok (50 év). – Pagony foxhole 2010. december 19., 18:30 (CET) Megjegyzés: Az oltalmi idő meghosszabbítása önmagában még nem jelent visszamenőleges hatályt. Amikor meghosszabbították az oltalmi időt, akkor a szerzők jogokat kaptak (újra). A 70 év nem "visszamenőleg érvényesült", hanem a védett alkotások köre bővült ki azokkal az alkotásokkal, amelyeknél még nem telt el a megadott idő. "A szerzői jogról általában" [ szerkesztés] Ennél igényesebb megfogalmazásra lenne szükség: "A szerzői jog lényegét tekintve kizárólagos tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos), tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával ("mű"), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, például a következőkre: a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni stb.
Az adatkezelés során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével járunk el. Ugyancsak figyelembe vettük az Európai Parlament (EU) és a Tanács által elfogadott és 2018. május 25-én hatályba lépett, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2016/679. rendeletet (GDPR). A honlapon személyes adatok megadását csak az alábbi, regisztrációt igénylő menüpontok esetében kérjük: Törökbálint e-hírlevél partnerségi egyeztetés A tulajdonos a regisztráció során a regisztrációhoz szükséges adatokon kívül egyéb adatokat nem gyűjt, és nem szerez meg. A regisztráló személy az adatainak kezeléséhez a regisztrációkor egyértelműen, tevőleges magatartással adja meg hozzájárulását. A tulajdonos a regisztráció során megadott adatokat kizárólag az ott megjelölt célra használja fel.
Ez a jog akkor keletkezik, amikor a mű megszületik, és nem függ a mű publikálásától. (Általában az a szokás, hogy a megfelelő hivatalt erről a tényről értesíti a szerző, amely a mű eredeti példányát átveszi megőrzésre, hogy jogviták esetén legyen bizonyíték. Magán a művön pedig feltüntetik a jogtulajdonos nevét, és a jogviszony időbeli hatályának kezdőévét. ) " Alapvető, hogy a szerzői jog alanyi és vagyon jogok összessége. Ezen jogok jogosultjai elválhatnak egymástól. A köznyelven "jogtulajdonos"nak nevezett személy nem feltétlenül a szerző. a jogviszony nem azonos az oltalmi idővel. Mindkét esetben laikusok pontatlan szóhasználatáról van szó. -- Linkoman vita 2017. július 9., 09:17 (CEST)
Az sem kizárt természetesen, hogy csak az egyik fél fordul az SzJSzT-hez, de ennek az a veszélye, hogy a másik fél nem tekinti irányadónak a szakvéleményt. Ekkor még mindig perre lehet vinni az ügyet, melyben az SzJSzT már meglévő szakvéleménye kétségkívül katalizáló erővel bírhat. A szakértői vélemény A Testület szakvéleményeire jellemző, hogy a vizsgált ügy egyes szakkérdéseire terjednek ki, azonban nem vállalkoznak pl. lefoglalt kalóz kazetták értékbecslésére. A Testület a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól. A szakértői vélemény díja A szakértői tevékenység az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján adóköteles tevékenységnek minősül. Ennek megfelelően a Hivatal (tehát nem a Testület) a Korm. r. mellékletében megállapított díj összegéről egyesszakértő esetén 110 000 Ft + ÁFA, háromtagú tanács esetében 180 000 Ft + ÁFA, öttagú tanács esetében 285 000 Ft + ÁFA összegről szóló számlát bocsát ki a megkereső felé 8 napon belüli megfizetési kötelezettséggel.