A VILÁG FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK, NE MARADJ LE SEMMIRŐL! Lájkolj minket a facebookon Kövess minket Instagram oldalunkon!
Nem szabad kiutasítani vagy visszaküldeni ("refoulement") a menekültet azon ország területének határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okokból, nemzeti hovatartozása miatt, vagy abból az okból van veszélyeztetve, hogy bizonyos társadalmi csoporthoz tartozik, vagy bizonyos politikai véleményt vall. Ez a kedvezmény azonban nem illeti meg azt a menekültet, akiről alaposan feltehető, hogy veszélyezteti annak az országnak biztonságát, amelynek területén van, vagy aki, mivel különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték, veszélyt jelent az illető ország lakosságára nézve. Az egyezmény Magyarországon [ szerkesztés] Magyarországon a menekültkérdés 1988–89-ben vált jelentőssé, amikor a Ceausescu -féle diktatúra elől több tízezer magyar nemzetiségű román állampolgár jött át az anyaországba. A Németh-kormány egyfelől támogatni akarta a menekülteket, másfelől nem akart konfrontációba kerülni a Varsói Szerződés országaival, ezért Magyarország 1989. március 1-jén a szocialista országok közül elsőként csatlakozott az 1951-es genfi egyezményhez (az Európán kívüli területek menekültjeit kizáró földrajzi korlátozás fenntartásával).
2015. szept. 16. Az UNHCR és a Legfőbb Ügyészség álláspontja, valamint a Helsinki Bizottság tapasztalatainak összefoglalása az 1951. évi Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének értelmezéséről és alkalmazásáról A nemzetközi védelemre szorulóknak jogvédelmet nyújtó civil szervezetként a Helsinki Bizottság fontosnak tartja, hogy a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi genfi egyezményben foglaltakat, különösen a 31. cikk előírásait a jogalkamazás érvényre juttassa a Btk. határzár megsértésével kapcsolatos új rendelkezéseinek alkalmazásakor. Itt a büntetőeljárásokban részt vevők számára közreadjuk a Helsinki Bizottság számára rendelkezésre álló anyagokat az 1951. évi genfi egyezmény 31. cikkének értelmezésével és magyarországi alkalmazásával kapcsolatban. Az 1951. cikke (1) bekezdése: A Szerződő Államok az országba való jogellenes belépésük, vagy tartózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel azokat a menekülteket, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk az 1.
Címlap Kellemetlen passzusok a genfi egyezményből 2015. szeptember 17. | 18:21 Magyarországot a genfi egyezmény megsértésével vádolja az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A főbiztos szerint pedig egyenesen szívtelenek és idegengyűlölők vagyunk. Csakhogy ama sokat emlegetett menekültügyi nemzetközi jogszabály szerint nem csak a befogadó országnak, de a menedékkérőknek is vannak kötelességeik. Olyanok is, amelyekre a magyar határon dörömbölő migránsok nagy többsége magasról tesz. Az igen tanulságos ellentmondásra a hívja fel a figyelmet. Lássuk, csak mi mindent kell(ene) betartania azoknak, akik menedékjogot akarnak kérni. "Minden menekültnek kötelezettségei vannak azzal az országgal szemben, ahol tartózkodik, különösképpen az, hogy magát az ország törvényeinek és szabályainak, valamint a közrend fenntartása érdekében hozott intézkedéseknek alávesse. " szól az egyezmény. Nos, az erre való törekvést már a röszkei gyűjtőpontról való kitörés idején sem láthattuk, tegnap Horgosnál meg végképp nem.