Halasztott adó esetében a halasztott adó esedékességi évének utolsó napjától kell számítani az 5 évet. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt. ) ennél hosszabb időt határoz meg az iratok megőrizésének idejére. Ennek értelmében a beszámolót, valamint azt alátámasztó dokumentumokat legalább 8 évig kell megőrizni. A gyakorlatban számviteli bizonylatnak minősül az összes számla, szerződés, bankkivonat stb., melyet a cég könyvelésében megtalálunk a beszámoló alapjaként. Ebből azt a következtetést lehet – és érdemes – levonni, hogy a gazdasági társaságok iratai jelentős többségének megőrizésére az Szt. szerinti 8 éves határidő irányadó. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa. tv. ) a gazdasági társaság által kibocsátott és befogadott számlák tekintetében további szigorú előírást tartalmaz, melynek értelmében előírja az adózók számára, hogy a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrizésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.
Megőrzendő iratok Azon iratoknak a körét, melyek megőrzése a gazdasági társaságokra nézve kötelező, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art. ) rendezi. Az Art. 178. § 14. pontja értelmében iratnak minősül – így a vállalkozásoknak kötelezően megőrzendő – a bizonylat, könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, levelezések, nyilatkozatok, tervek, szerződések, jegyzőkönyvek, határozatok, végzések, számlák, egyéb kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, azok megjelenési formájától – azaz papír vagy digitális – függetlenül. 47. § (8) bek. rögzíti, hogy az iratmegőrzési kötelezettség körében az iratok eredeti példányát, ezek hiányában külön jogszabályban előírt módon, elektronikus úton előállított hiteles másolatait szükséges megőrizni. Megőrzési idő Az Art. értelmében a bizonylatokat addig kell megőrizni, míg el nem évül az adó megállapításához való jog. Ez az időszak annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 évet jelenti, amelyben a bevallást el kellett (volna) készíteni, ennek hiányában az adót meg kellett (volna) fizetni.
Ezek hiányában lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyításra. Öregségi résznyugdíjra jogosultak azok a személyek, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárukat, rendelkeznek 15 évnyi szolgálati idővel, és nem állnak biztosítással járó jogviszonyban a nyugdíj megállapításának első napján. Azok a nők jogosultak az öregségi nyugdíjra életkoruktól függetlenül, akik legalább 40 év szolgálati idővel rendelkeznek, és azon a napon, amely a kiindulási napja az öregségi teljes nyugdíj megállapításának, nem álltak biztosítással járó jogviszonyban. RSM Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Kapcsolódó bejegyzéseink
Szerződés, igazolás, okmány, amennyiben a nyugdíjigénylő a biztosítási idő alatt kisiparos, magánkereskedő, szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője, gazdasági munkaközösség tagja, segítő családtag, kisszövetkezet tagja, ipari szövetkezet tagja, bedolgozói jogviszony, mezőgazdasági szövetkezet tagja, szakszövetkezet tagja, egyéni gazdálkodó, ipari szakcsoport, gépjárművezető-képző munkaközösség, ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagja, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó volt. Folyósított pénzellátásokkal kapcsolatosan kapott határozatok családtámogatási határozat (pl. gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás), munkanélküli határozat (pl. álláskeresési járadék, vállalkozói járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetpótló juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély), szociális, úgynevezett rendszeres pénzellátásokról szóló határozat (pl.