Tehát a vállalkozás 4 hónap alatt ért el 150 millió forintot, ami azt jelenti, hogyha egész évben működött volna, akkor 150 / 4 x 12 = 450 > 300 Így a vállalkozásnak a 2018-es beszámolóját könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia. Példa 4: A vállalkozást 2017. 2017. évben az árbevétele 100 millió forint. 2018. évben az árbevétele 120 millió forint. 150 / 4 x 12 = 450 + 120 = 570 / 2 = 285 < 300 Ez a vállalkozás 2018-ban már nem kötelezett könyvvizsgálatra. Felhívjuk a szíves figyelmét, hogy bizonyos jogszabályok egyes vállalkozások számára kötelezően előírhatják az éves/egyszerűsített éves beszámoló vagy más pénzügyi jelentések könyvvizsgálatát, mint pl. átalakulások vagyonmérlegei, pályázati támogatások stb. Ezeket az eseteket jelen cikkünkben nem vizsgáltuk. Ki választja meg a könyvvizsgálót? A könyvvizsgálót minden esetben a vállalkozás legfőbb szerve jelöli ki. A kijelölés tulajdonosi döntés vagy határozat formájában a vállalkozás formájától függően taggyűlésen vagy közgyűlésen történik (legfőbb szerv).
törvény 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom. Lásd bővebben A beszámoló könyvvizsgálatát ismételten el kell végeztetni, amennyiben a társaság könyvvizsgálója a közfelügyelet minőségellenőrzésén "nem megfelelt" minősítést kap, vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására kerül sor. A könyvvizsgálat ismételt elvégzésére a kötelezéstől számítva 90 nap áll rendelkezésre. Példa 1: 2016. évben a vállalkozás árbevétele 100 millió forint, az átlagos létszám: 10 fő 2017. évben a vállalkozás árbevétele 600 millió forint, az átlagos létszám: 15 fő Az árbevétel átlaga a megelőző két évben: (100 + 600) / 2 = 350 millió forint > 300 millió forint Az átlagos foglalkoztatottak száma: (10 + 15) / 2 = 12, 5 fő < 50 fő A példában említett cég árbevételének az átlaga meghaladja a 300 millió forintot, ezért 2018. évtől a vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett. Példa 2: 2017. évben a vállalkozás árbevétele 400 millió forint, az átlagos létszám: 15 fő Az árbevétel átlaga a megelőző két évben: (100 + 400) / 2 = 250 millió forint < 300 millió forint A példában említett cég árbevételének az átlaga nem haladja meg a 300 millió forintot, ezért 2018. évtől a vállalkozás nem kötelezett könyvvizsgálatra.
chevron_right Mikortól kell könyvvizsgálat? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2019. 10. 12., 17:15 Frissítve: 2020. 01. 27., 13:50 1 Mikor kell könyvvizsgálót választani, megbízni, cégbíróságon bejegyeztetni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt. A kérdés konkrétan így szólt: "Cégünk árbevételei az elmúlt 2 évben: 2017-ben 254 048 ezer forint, 2018-ban 306 968 ezer forint. Létszámadatok: 2017-ben 44 fő, 2018-ban 46 fő. 2019-ben az eddigiek alapján várható, hogy 300 000 ezer forint felett lesz az árbevétel. Az elmúlt 2 év átlagában nem volt 300 000 ezer forint az értékesítés nettó árbevétele. Úgy gondolom, hogy a 2019. évről még nem kell könyvvizsgálat, de a mérleg elfogadásakor a 2020-as évre már kell könyvvizsgálót választani. Vagy már év elején kellene? Kell-e? Mikortól kell, ha kell? Mikor kell választani, megbízni, cégbíróságon bejegyeztetni? "
A taggyűlési, közgyűlési határozat az új polgári törvénykönyv (Ptk) előírásai alapján tartalmazza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés feltételeit és díjazását, valamint felhatalmazza az ügyvezetést a szerződés megkötésére. Az új Ptk szerint a szerződéskötésre 90 nap áll a felek rendelkezésére. A könyvvizsgálóval kötendő szerződés feltételeit és díjazását az alábbi példában szemléltetett módon lehet szerepeltetni a határozatban: A Tagok/Részvényesek a Társaság 2018. üzleti évre vonatkozó éves beszámolójának az elfogadásáig, de legkésőbb 2019. május 31. napjáig könyvvizsgálónak megválasztják a: BPO-AUDIT Könyvvizsgáló és Vezetési Tanácsadó Kft. -t (1146 Budapest, Zichy Géza u. 5. III. em. 1-2. ; cégjegyzékszám: Cg. 01-09-728938) Magyar Könyvvizsgálói Kamarai nyilvántartási szám: 002331 A könyvvizsgáló társaság által kijelölt személyében felelős könyvvizsgáló: Miszori Ildikó Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagszáma: 003327 A könyvvizsgáló díjazása: XXX forint + áfa / év Ki választható könyvvizsgálónak?
Példa 2: 2018. évben a vállalkozás árbevétele 400 millió forint, az átlagos létszám: 15 fő Az árbevétel átlaga a megelőző két évben: (100 + 400) / 2 = 250 millió forint < 300 millió forint A példában említett cég árbevételének az átlaga nem haladja meg a 300 millió forintot, ezért 2019. évtől a vállalkozás nem kötelezett könyvvizsgálatra. Mi történik, ha a két év átlagában az árbevétel pontosan 300 millió forint? A számviteli törvény mentesíti a vállalkozást a könyvvizsgálati kötelezettség alól, ha két év átlagában NEM haladja meg a 300 millió forintot, ezért ez a vállalkozás nem kötelezett könyvvizsgálatra. Devizás könyvvezetés esetén milyen árfolyamon kell az adatokat forintra átszámítani? Az éves beszámolóban szereplő árbevétel adatokat az MNB által az adott fordulónapra vonatkozóan közzétett hivatalos (euro, dollár, stb. ) devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Mi történik, ha a vállalkozást két éven belül alapították? Ilyen esetben a tört évek adatait évesíteni kell, és ennek megfelelően kell vizsgálni a kötelezettséget.
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Részletes leírás
Az árbevétel átlaga (250+350)/2=300 millió Ft. A vállalkozás alapítása 2018. augusztus 01. és 2018. évben az árbevétele 150 millió Ft volt, az átlagos létszám 15 fő. Az árbevétel "évesítése": 150/5*12=360 millió Ft. Ez nagyobb, mint 300 millió Ft. A vállalkozás 2018. évre könyvvizsgálatra kötelezett. Amennyiben a számvitel számai azt mutatják, hogy az adott év könyvvizsgálati kötelezettség alá esik, úgy a könyvvizsgálót a vállalkozás legfőbb szervének kell kijelölnie. A kijelölés tulajdonosi döntés vagy határozat formájában – a vállalkozás formájától függően – taggyűlésen vagy közgyűlésen történik. Az Accace jogi részlege szívesen nyújt ebben segítséget. Kiemelt kép forrása: Designed by Freepik
Ezen adatok között szerepel a könyvvizsgáló jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontja. Ha a könyvvizsgálót a működő cégnek kell választani, akkor a cég a változásbejegyzési kérelemben meghatározhatja ezen cégadat változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának napja. Változásbejegyzési kérelem esetén a kérelem benyújtásának határideje a változás bekövetkezésétől számított 30 nap. Ha a cégtörvény rendelkezése alapján a cég jogosult az érintett adat változásának időpontját meghatározni, akkor a kérelem már a változás bekövetkezte előtt benyújtható, azonban a kérelem benyújtásának napja ebben az esetben sem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés napja, és legfeljebb 30 nappal előzheti meg az adat kérelemben megjelölt változásának időpontját.
Felhívjuk a szíves figyelmét, hogy bizonyos jogszabályok egyes vállalkozások számára kötelezően előírhatják az éves/egyszerűsített éves beszámoló vagy más pénzügyi jelentések könyvvizsgálatát, mint pl. átalakulások vagyonmérlegei, pályázati támogatások stb. Ezeket az eseteket jelen cikkünkben nem vizsgáltuk. Ki választja meg a könyvvizsgálót? A könyvvizsgálót minden esetben a vállalkozás legfőbb szerve jelöli ki. A kijelölés tulajdonosi döntés vagy határozat formájában a vállalkozás formájától függően taggyűlésen vagy közgyűlésen történik (legfőbb szerv). A taggyűlési, közgyűlési határozat az új polgári törvénykönyv (Ptk. ) előírásai alapján tartalmazza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés feltételeit és díjazását, valamint felhatalmazza az ügyvezetést a szerződés megkötésére. Az új Ptk. szerint a szerződéskötésre 90 nap áll a felek rendelkezésére. A könyvvizsgálóval kötendő szerződés feltételeit és díjazását az alábbi példában szemléltetett módon lehet szerepeltetni a határozatban: A Tagok/Részvényesek a Társaság 2019. üzleti évre vonatkozó éves beszámolójának az elfogadásáig, de legkésőbb 2020. május 31. napjáig könyvvizsgálónak megválasztják a: BPO-AUDIT Könyvvizsgáló és Vezetési Tanácsadó Kft.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. törvény (Ptk. ) előírása szerint a könyvvizsgálóval a megbízási szerződést – a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett – az ügyvezetés a kijelölést vagy választást követő 90 napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a legfőbb szerv köteles új könyvvizsgálót választani. [Cégtörvény 25. § (1) bekezdés h) pont, 30. § (4) bekezdés, 50. § (5) bekezdés, Ptk. 3:130. § (1) bekezdés. ] Megjelent legújabb kiadványunk! Rendelje meg most 10% kiadói kedvezménnyel a "Cégek átalakulása és megszűnése" című kiadványt! A kiadvány sorra veszi a főbb eljárási formákat, döntési szempontokat és feladatokat, gyakorlatias segítséget ad ezzel egy végelszámolás vagy egy felszámolás véghezviteléhez, de segítséget nyújt például abban is, hogy egy beolvadás vagy egyesülés során hogyan kell elkészíteni a vagyonmérleget szabályszerűen. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.