A dolgok mögötti szépség része a katatonikus anya, valamint egy döglött madár is. Ricky arca, amint perverz, kíváncsi mosollyal szemléli a halott Lester arcát, Carolyn hisztérikus és őszinte sírógörcsével szekundálva: mindez kétértelmű előrevetítése az elkövetkezőknek. Leleményes megoldás viszont, hogy Jane, a kívül-belül átlagos kamaszlány – ezeken az amatőr felvételeken nagyon szép. ) Központi szimbólum a rózsa fogalmi síkon is: az otthon jelképe. A gyilkosság előtt a kamera elidőz a rózsákkal teli vázán, s a rózsaápolásban merül ki Carolyn hitvesi-anyai tevékenysége is. Érzelmi síkon is: a Lolita-motívum szimbóluma. A film erénye, hogy a Lolitá ból a katarzis-jelenetre utal. (Humbert Humbert megtisztulása akkor következik be, amikor már nem szerelme elvesztését siratja-pereli, hanem Lolita tönkretett gyermekkorát. ) Lester végül mégsem teszi magáévá a lányt, holott tehetné. Megértő mosollyal utalja vissza Angelát oda, ahova való: a kamaszkorba. Az áttörés megtörtént, a lány katalizátor-szerepe lejárt.
Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak (American Beauty, 1999) Lester Burnham egy tipikus amerikai kertváros tipikus amerikai lakója. Feleségével napra-nap eljátsszák ugyanazon rituálékat a vacsoraasztalnál, az ágyban vagy a munkahelyükön, és, úgy tetszik, semmi sem zavarja meg unalmas életük egyhangúságát. Ám egy nap Lesternek mindenből elege lesz. Nemzet: amerikai Stílus: vígjáték Hossz: 122 perc Magyar mozibemutató: 2000. február 17. Ez a film a 328. helyen áll a filmek toplistáján! (A Filmkatalógus látogatóinak osztályzatai alapján. ) Mi a véleményed erről a filmről? nem láttam szörnyű gyenge átlagos jó szenzációs Amerikai szépség figyelő Szeretnél e-mail értesítést kapni, ha az Amerikai szépség című filmet játssza valamelyik tévéadó, bemutatják a hazai mozik, vagy megjelenik DVD-n vagy Blu-ray lemezen? Igen A filmet itt láthatod legközelebb: 2020. július 11. szombat, 13:50 - Cinemax Amerikai szépség trailer (filmelőzetes) Szeretnéd megnézni ezt a filmet tökéletes kép és hangminőségben, hogy igazi filmes élményt nyújtson?
A lánnyal való beszélgetésben mintha már inkább apai ösztöneit élné ki. A szimbólumok felfokozott használata, a háttér színpadiasnak is felfogható mozdulatlansága, és a klisékre építkező szövegkönyv kölcsönösen felerősítik egymást. Ez a háttér ugyanis nem él, nem mozog. Külön, önálló sík ez, egyrészt illusztrálja is a szereplők életének holtpontra jutott stagnálását, de önálló szereplő is egyben – tulajdonképpen az egyetlen, amellyel Lester konfrontálódik. A többivel nem – velük már csak párhuzamosan tud létezni. A rituális étkezések során – a szereplők teljes hedonizmus-hiányára utal, hogy csak a terítéket látni, az ételt soha – nem Carolynhoz vágja a tálat, hanem a képhez. A feledhetetlenül mulatságos felmondás-jelenet során a WASP és a political correctness kliséivel zsarol: homoerotikus szexuális zaklatás, és a közpénz magáncélra való felhasználása. Nemcsak környezete közhelyes: ő maga is az. Kiszámítható lázadása is, mely olyan, mint egy regresszív önhipnózis a gyermekkorba. Felmondása után gyermek- és kamaszkorának be nem teljesült anyagi vonatkozású álmait teljesíti be.
Az előrelátható, befulladt lázadást a film talán egyetlen előreláthatatlan mozzanata követi, egy lélektani klisé ironikus megjelenítéseként: Fitts ezredes homofóbiája lappangó homoerotizmust álcáz. A gyilkosság végső soron félreértésen alapul. Fitts okkal-joggal hisz abban, hogy Lesterben megértő partnerre talál. Lélektanilag szép és hiteles jelenet az ezredes reagálása, a visszautasításra: megalázottsága kétszeresen is felfokozott, a groteszk kábítószer-jelenet meglesése után fiában fiatalabb riválisát is látja egyben. Tétova léptekkel, félig tébolyodottan indul a fegyverért, miközben Carolyn hasonlóképpen tébolyodottan ismételgeti a kocsiban, fegyverrel a kezében az önépítés mantráját: "Nem leszek áldozat! ". A lehiggadt Lester régi családi képet nézeget a halál pillanatában. A lövés után a gyermekkorba való visszatérés visszautal az Angela-motívumra, a megfeneklett csábítás-jelenetre – de itt, a halál utáni jelenetben a nagymama göbös, öreg kezét látni, amint hasonló gesztussal tétováz egy gombon.
Nyugatibb tájakon a szakmai berkekben osztatlan sikernek örvendett Lester Burnham, az egykori flower-power lázadó, beérni és beérkezni képtelen, jóléti vegetálásba csüggedt reklámszakember története nyugatibb tájakon osztatlan sikernek örvendett szakmai berkekben. A közönségsiker mifelénk sem maradt el, a kritikai fogadtatás azonban meglehetősen vegyes lett. Olykor legiccsezi, leantifeministázza, de többnyire "európai ízléshez idomított hollywoodi termék"-nek minősíti, a "kellemes időtöltésre" szánt filmek kategóriájába utalja, amelyben hol "jó a szövegkönyv, de... ", hol pedig "a szövegkönyvet megmenti a lírai fényképezés". Holott ugyanez a kritika kedvezően fogadta a Fiúk nem sírnak ot, a Truman show -t, vagy a John Malkovich -menetet, amelyeknek tematikája hasonló ugyan, de a problematikájuk jobban körülhatárolható, az utóbbi kettő szatírája maróbb, mindenesetre: műfajilag tisztábbak. Az Amerikai szépség esetében azonban a kritikus gyakran mintha a filmen kérné számon a saját tájékozatlanságát és tehetetlenségét.
Lester Burnham (Kevin Spacey) átlagos férfi, szürke és unalmas fickó, aki legszívesebben folyton a tv előtt ülne. Az élete azonban egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozik, és ennek két oka van, az egyik az, hogy ki akarják rúgni a munkahelyéről, a másik pedig, hogy elmegy a feleségével egy iskolai meccsre, ahol olyannyira megakad a szeme a lánya barátnőjén, Angelán, hogy attól kezdve képtelen kiverni a fejéből a kislányt. Amikor rájön, hogy ki fogják rúgni, ő maga is rásegít a dologra
Lehet-e karikírozni a karikatúrát? Parodizálni a paródiát? Giccs-e az, ami giccsnek vallja magát? Sam Mendes első filmes, jelentős színházrendezői múlttal. Ezt a tapasztalatot tudatosan alkalmazza első filmjében, párhuzamosan használva fel a színház mind drámai, mind epikus megoldásait. A kezdő kockákban egyszerre belevonja a cselekménybe a nézőt, de el is idegeníti, mind narratív, mind pedig vizuális síkon: a kamera felülről pásztázza a Truman-show médiatermelte-mozgatta, ellenutopisztikus díszlet-giccs-kertvárost, és közben hallani Lester Burnham síron túli, önreflexióba csapó monológját: "A nevem Lester Burnham. Ez a negyed, amelyben lakom. Ez az utcám. Ez az életem. 42 éves vagyok. Egy éven belül meghalok. (…) Bizonyos értelemben már most is halott vagyok. " – indul a történet. Kiszolgáltatottságot és tehetetlenséget sugall a képmélység kihasználása, a történet linearitását pedig már kezdetben megtöri a végkifejlet visszafordíthatatlansága: a kibontakozás visszautalás és emlékezés is egyben.
Amerikai szépség fórumok Vélemények Lifeisamovie, 2020-05-12 22:03 1196 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz Keresem téma megnyitása 0 hsz