A háziorvos beutalót állít ki az ügyfél számára a komplex minősítéshez, a munkaképesség-változás vagy keresőképesség felülvizsgálata céljából. Ezt követően az egészségkárosodás és rehabilitálhatóság véleményezését az illetékes megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének ellátási ügyintézőinél kezdeményezhetjük, vagy erről az oldalról is letölthetjük a felülvizsgálat kérvényezése kapcsán felmerült dokumentumokat. A felülvizsgálati folyamatban az orvos szakértő a rendelkezésre álló leletek, a TAJ számon alapuló egészségügyi nyilvántartások, valamint az általa végzett vizsgálatra alapozva, jogszabályban rögzített szakmai táblázatok használatával szervrendszerenként megállapítja a betegségcsoportonkénti részkárosodási értékeket, majd meghatározza az össz-szervezeti egészségkárosodást és az egészségi állapot mértékét. A teljes minősítést egy minimum négytagú bizottság végzi, amely 2 orvos szakértőből, valamint 1 foglalkozási-rehabilitációs, illetve 1 szociális szakértőből áll.
• A felkészülés után név szerint szólítják a beteget. Vannak olyan rehabilitációs hatóságok, ahol a foglalkozási rehabilitációs szakértő és a szociális szakértő egy szobában ül és együttesen készítik el az interjút, de vannak olyanok is, ahol a foglalkozási rehabilitációs és a szociális szakértők külön irodában dolgoznak. Ebben az esetben a beszélgetésre egymás után kerül sor. • Egy-egy szakértői beszélgetés kb. 20-30 percet vesz igénybe. • A szakértői interjúk témakörét és a témák tartalmát jogszabályi előírások szabályozzák. A foglalkozási rehabilitációs szakértő kérdései a végzettséggel, munkaviszonnyal, munkatapasztalattal, munkamotivációval vannak összefüggésben, míg a szociális szakértő az önellátás, önkiszolgálás, kommunikáció, szociális helyzet témaköreit járja körül. A vizsgált szempontokat és értékelésük módját a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. • Amikor mind a két további szakértővel lezajlott az interjú, haza lehet menni. Komplex minősítés • A szakértői vizsgálatok alatt egyik szakértő sem tud a komplex bizottsági döntés végeredményével kapcsolatban felvilágosítást adni, mivel csak a vizsgálatok lezárása után kerül sor a bizottsági döntésre, azaz a komplex minősítésre.
A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot. A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható, rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg. A rehabilitálhatóságról a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ún.
Amint látható, a jelentős mértékű, tartósan fennálló egészségromlással küzdő személyek részére megállapítható kétféle ellátásnál nagy jelentősége van a rehabilitálhatóság szempontjából az életkornak is. Mentesülés a felülvizsgálat alól Tapasztalati tény, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közeledve a munkaerőpiaci érdeklődés csökken az ebben az életkorban lévők iránt. A másik oldalon is változik a helyzet, az aktív életpálya vége felé egy betegség miatti hosszabb távollét után nem könnyű visszatérni a munkaerőpiacra, akár az eredeti helyre, akár új munkáltatóhoz vagy új munkakörbe. Mindezekre is figyelemmel a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő, rokkantsági ellátásban részesülő személyek esetében, ahol a felülvizsgálat szokásos időpontja (egy-két év – esetleg ennél hosszabb idő) ebbe az öt éves időtartamba esne, már nem történik felülvizsgálat az új szabályozás szerint. Az Mmtv. 19. §-át kiegészítő új (1a) bekezdés alapján mentesülnek a felülvizsgálat alól azok, akik esetében a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló, vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy a felülvizsgálati eljárás megindításnak időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg.