Absztrakt művészetnek azt a művészeti formát nevezzük, amely megszabadult a tárgyias, valóságközpontú ábrázolástól. Az absztrakt művészet nem a konkrét, vizuálisan érzékelhető valóságot jeleníti meg, hanem az elvonatkoztatott mozgást, formát, színt, szerkezetet vagy mintát. Ezáltal a művészi munka a tiszta kompozícióra összpontosít. A 20. századi művészet kiemelkedő eredménye a tárgyaktól megszabadított művészetszemlélet kialakítása volt. A művészet korábban utánzó volt: úgy ábrázolta a világot, amilyennek a művész látta. Csak a 20. század elején kezdték a művészek - Pablo Picasso Párizsban, Vaszilij Kandinszkij Münchenben és Kazimir Malevics Moszkvában - az autonóm jelképek festészeti nyelvével ábrázolni a tárgyakat, jelenségeket. Írja meg a saját véleményét
68 Best Absztrakt művészet images | Absztrakt művészet, Absztrakt, Művészet
Jean Dewasne: A törvények szelleme (a kiállítássá rendezett Vasarely-adomány része) Kattintson a képre, galéria nyílik! Vasarely az utcán Budapesten 2009-ben indult a Színes Város Mozgalom (akkori nevén Színes Város Projekt), amelynek keretében a főváros elhanyagolt köztereit falfestményekkel tették színesebbé (részletesebben korábbi cikkünkben olvashat a projektről). Az ötlet alapját Vasarely Színes város című könyve képezi, amely szerint a művészetet ki kell vinni az utcákra, hogy az emberek ne csak a galériákban élvezhessék az alkotásokat. Az idei Vasarely-év keretében a pécsi Leőwey Klára Gimnázium Vasarely Műhelyének tagjai a művész egyik szobrát körülvevő faburkolatra festettek egy Vasarely stílusát idéző képet. A burkolaton maga Vasarely látható kávéivás közben, de a műalkotás színeit, geometrikus alakzatait is mind a neves művész alkotásai ihlették. A gimnázium tanulói függönyt is terveznek majd a festő stílusában a pécsi Francia Színjátszó Fesztiválra. De Vasarely munkássága nem csak hazánkban népszerű: 2009-ben Belgrádban két videoművész az ő ihletésére festett képeket egy belvárosi sétálóutca falaira egy összművészeti fesztiválon.
A festményeken túl, a kiállítás közepén egy hangsúlyos filmes blokk kapott helyet. A mintegy tucatnyi monitoron párhuzamosan futnak az 1917 körüli időszakból származó képsorok, melyeken a hivatalosan reprezentált, cári Oroszország mellett bemutatják a dolgozók életét, a frontokon harcoló katonák hétköznapjait (illetve ezek imitációját), az ipari termelést és a számos műkincs megsemmisülésével járó, elkeseredett templomrombolást. A felvételek nemcsak izgalmas dokumentumok, hanem egy kísérletező időszak, a filmes formanyelv kialakulásának tanúi is egyben. A tárlaton nem mellesleg olyan remekművek szerepelnek, mint Nagyezsda Udalcova Konyha (1915), Kazimir Malevics Szuprematizmus (1915) vagy Alekszandr Rodcsenko Absztrakt kompozíció (1919) című alkotása. A művészet forradalma – Orosz avantgárd az 1910-1920-as években című kiállítás végigvezet tehát a '10-es és '20-as évek orosz avantgárd művészetének legfontosabb irányzatain, így akkor is érdemes ellátogatni a Várba, ha kevésbé, vagy egyáltalán nem vagyunk képben a korszakot illetően.